Kórház utca (Brassó)
| Kórház utca (Strada Postăvarului) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Románia |
| Település | Brassó |
| Városrész | Belváros |
| Létrejötte | 15. század |
| Korábbi nevei | Új utca |
| Irányítószám | 500024 |
| Földrajzi adatok | |
| Tengerszint feletti magasság | 585 m |
| Hossza | 0,5 km |
| Távolság a központtól | 0,1 km |
| Elhelyezkedése | |
 Kórház utca
Pozíció Brassó belváros térképén
| |
 é. sz. 45° 38′ 34″, k. h. 25° 35′ 35″Koordináták: é. sz. 45° 38′ 34″, k. h. 25° 35′ 35″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kórház utca témájú médiaállományokat. | |
A Kórház utca (románul: Strada Postăvarului, németül: Spitalsgasse) Brassó belvárosának egyik utcája. A Kapu utcával párhuzamosan fut, a Tehénpiac (Strada Diaconul Coresi, Kühmarkt) utcától a Rezső körútig (Strada Eroilor, Rudolfsring). A vár Quartale Portica negyedéhez tartozott. Főleg kétszintes lakóházakból áll, ma is őrizve 18. századi kinézetét; nyolc épületet műemléknek nyilvánítottak. Gyalogos sétálóutca, autóval csak korlátozottan járható.
Elnevezése[szerkesztés]
A legelső feljegyzések Nova Platea (Új utca) néven említik. 1541-ben Dy spydoltgasse (Kórház utca), 1543-ban Spitalneugasse (Kórház-új utca), 1575-ben Neugasz (Új utca) néven jelenik meg. Román elnevezése kezdetben Ulița spitalului (Kórház utca), 1920–1947 között I. C. Brătianu, 1947–1966 között Molotov, 1966 óta Strada Postăvarului.[1] Ez utóbbi név a posztóműves céhre és a közelben levő bástyájukra utal,[2] nem pedig a Keresztényhavasra, melyet románul szintén Postăvarunak neveznek.
Története[szerkesztés]
Az utca korai története a Szent Antal kórházhoz és a mellette álló, Szent Antalnak szentelt kápolnához (ún. Ispotályosok temploma) és temetőjéhez köthető. A kórházat legelőször a 15. század elején említik, mikor Zsigmond magyar király elrendelte, hogy az adókból évente két ezüstmárkát juttassanak az itt ápolt szegényeknek (pro pauperibus in hospitali degentibus). 1413-ban ismét megemlítik abból az alkalomból, hogy Mychael von Weidenbach egy forintot adományozott az intézménynek.[3] A kórház és kápolnája feltételezések szerint a 14. század első feléből származik; akkoriban ez a terület még kívül esett a városmagot körülvevő cölöperődön és tisztes távolságra volt a Katalin-udvartól, valószínűleg ezért építették fel ezen a helyen a fertőző betegeket is kezelő intézményt.[4] A kápolna Orbán Balázs szerint azonos az 1515-ben említett Mindszentek kápolnájával.[5]
Maga a Kórház utca a 15. században alakult ki, az őt közrefogó Kapu utca és Fekete utca telkeinek megrövidítése és az üres terület újraparcellázása következtében.[6] Legelőször egy 1475-ös adónyilvántartásban jelenik meg Nova Platea (Új utca) néven; ekkor főleg a csizmadia céh tagjai lakták.[7]
Az utca nagy része – beleértve a kórházat és a templomot is – leégett az 1689-es és 1718-as tűzvészekben, és több évig tartott, míg az épületeket helyrehozták.[8]
A reformáció után elhagyott Ispotályosok templomát 1716-ban a magyar és szász lutheránusoknak ítélték, az 1718-as tűz után újjáépítését nem engedélyezték.[5] 1785-ben a magyar reformátusok kapták meg a romos épületet, majd később a zsidók zsinagógává alakították át,[9] és 1826-ig használták.
A kórház a 18. században elvesztette eredeti funkcióját, főleg menhelyként szolgált, ahol dolgozni nem tudó, idős vagy fogyatékos emberek éltek; emellett utazóknak is szállást adott.[10] A kórházat és a templom romjait 1908-ban bontották el, később itt építették fel a Korona Szálló déli szárnyát (jelenleg Hotel Postăvarul).[3]
2010-ben nagyméretű felújításokat végeztek az utcán, és gyalogos övezetté alakították át.[11]
Műemlékek[szerkesztés]
Az utcából nyolc épület szerepel a romániai műemlékek jegyzékében.[12]
| Műemlékek listája | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Képek[szerkesztés]
-
Kórház utca -
Kórház utca -
Kórház utca -
Kórház utca és Michael Weiss utca sarka -
Kórház utca este
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Rus, Valer: Nomenclatură stradală. Historia Urbana, IX. évf. 1–2. sz. (2001) 95. o. ISSN 1221-650X
- ↑ Reflexia luminii pe caldarâm. Reflexii in oglindă. diana-kundalini.blogspot.com, 2016. szeptember 9. (Hozzáférés: 2017. március 1.)
- ↑ a b Pavalache 70. o.
- ↑ Roth 48–49. o.
- ↑ a b Léstyán Ferenc. Brassó, Megszentelt kövek. Kolozsvár: Gloria (1996). ISBN 9789739203086
- ↑ Roth 71. o.
- ↑ Jekelius 32. o.
- ↑ Jekelius 36. o.
- ↑ Orbán Balázs. XVIII. Brassó belvárosa: A belváros többi templomai, A Székelyföld leírása, VI. Barczaság. Pest: Ráth Mór (1868)
- ↑ Pavalache 313. o.
- ↑ Băilă, Cristina. „Strada Postăvarului a fost finalizată”, Bună ziua Brașov, 2010. augusztus 21. (Hozzáférés: 2017. március 1.)
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Brașov. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
Források[szerkesztés]
- ↑ Jekelius: Jekelius, Erich. Das Burzenland III/1 (német nyelven). Brassó: Verlag Burzenlander Sachsischen Museum (1928)
- ↑ Pavalache: Pavalache, Dan. Cronică ilustrată de Brașov (román nyelven). Vidombák: Haco International (2015). ISBN 9789737706355
- ↑ Roth: Roth, Harald. Kronstadt in Siebenbürgen – Eine kleine Stadtgeschichte (német nyelven). Köln: Böhlau Verlag (2010). ISBN 9783412206024
.svg){kind=small}