Kóczián Géza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kóczián Géza
Kocziangeza.jpg
Született 1942. április 11.
Zalaegerszeg
Elhunyt 1987. november 24. (45 évesen)
Nagyatád
Nemzetisége magyar
Foglalkozása gyógyszerész

Dr. Kóczián Géza (Zalaegerszeg, 1942. április 11.Nagyatád, 1987. november 24.) gyógyszerész, etnobotanika kutató, népi orvoslás kutató.

Életrajza[szerkesztés]

Ősei apai és anyai ágon (Sperlágh József) egyaránt neves gyógyszerészek voltak, 1965-ben ő is gyógyszerész oklevelet szerzett a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. Rendkívüli képességei alkalmassá tették volna egyetemi kutatói munkára, de a családi kötelezettség hazaszólította. Munkája mellett érdeklődése a népi orvoslás és az etnobotanikai kutatás felé vezette. Gyűjtőmunkáját nagyobbrészt Erdélyben végezte, mellette szűkebb hazájában, Somogy megyében folytatta. Nagyatádon telepedett le. Az utolsó pillanatban örökítette meg a népi gyógymódokat, szokásokat, növényismeretet. Hét nyelven beszélt. A népi gyógynövényeket az országban, sőt nemzetközi viszonylatban is elsőként osztályozta hatástanilag, ezzel is megkönnyítette a kritikai értékelést. Megjelent dolgozatai gyűjtésének kisebb hányadát teszik ki, de 1050 oldalas doktori disszertációja olyan adattár és feldolgozás, amely pótolhatatlan értéket jelent az elkövetkező generációk számára is. E dolgozata alapján avatták mezőgazdasági doktorrá a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen. Több közép-európai szimpóziumon és hazai konferencián tartott előadást. Gyűjtött adatai a hazai néprajz maradandó értékei. Rendszeresen publikált az Agrártörténeti Szemlében, a Gyógyszerészet című szakfolyóiratban, egyéb tudományos folyóiratokban. A Magyar Gyógyszerészek Pantheonja is megemlékezik róla.

A Kóczián család trencséni ágának sarja. Ősei III. Ferdinándtól kaptak nemesi oklevelet. Szépapja trencséni Kóczián Ferencz-Mihály a gyöngyösi Szent Bertalan templomban 107 éven át működő kántor-dinasztia megalapítója. Anyai dédapja Sperlágh József hatvani régész, gyógyszerész.

Emlékezete[szerkesztés]

  • A Dél-Dunántúl neves gyógyszerészei című, 2014-ben megjelent enciklopédikus kötetben bemutatják életét és munkásságát.[1]

Főbb művek[szerkesztés]

  • Gyakran használt növények a magyar népi állatorvoslásban. = Gyógyszerészet 1990. június, 307-316.
  • A káros szenvedélyek okai - az alkoholfogyasztás népi orvoslási hagyományai és túlzásai. = Gyógyszerészet 1990. június, 303-306.
  • A nadragulya (Atropa belladonna L.) babonás felhasználása Máramarosban. = Honism 1990. 4. sz. 58-62.
  • Kóczián Géza-Dr. Szabó László Gy.: A szlovákiai Áj és Falucska községek népeinek gyógynövényhasználata, etnobotanikai tudása. Adatközlés. = Gyógyszerészet 1990. július, 371-377.
  • Kóczián Géza: 1984 Etnobotanikai vizsgálatok Répáshután. Herman. Ottó Múzeum Néprajzi Kiadványa. XIII.229-256
  • Kóczián Géza-Dr. Szabó László Gy.: Fontosabb teakeverékek a népi orvoslásban. = Gyógyszerészet 1988. 191-196.
  • Kóczián Géza: 1988. A taranyi cigányok gyógyító és mérgező növényei Gyógyszerészet 32, 417-421
  • Gyógyborok és pálinkával készített kivonatok a népi orvoslásban. = Gyógyszerészet 1988. 303-308.
  • Pintér I., Szabó István, Kóczián Géza, Gál M., Dr. Szabó László Gy. 1975. Kultúrnövény-tájfajták, vad növényfajok és etnobotanikai adatok gyűjtése a Kászoni-medencében. Agrobotanika 16: 123-137.
  • Kóczián Géza, Pintér I., Dr. Szabó László Gy.. 1975. Adatok a gyimesi csángók népi gyógyászatához. Gyógyszerészet 19: 226-230.
  • Kóczián Géza, Pintér István, Gál Miklós, Szabó István, Dr. Szabó László Gy.: 1976 Etnobotanikai adatok Gyimesvölgyéből. Botanikai Közlemények 63, 29-35.
  • Kóczián Géza, Szabó István, Dr. Szabó László Gy.: 1977. Kalotaszegi népgyógyászati adatok. Gyógyszerészet 21: 5-17.
  • Kóczián Géza, Szabó István, Dr. Szabó László Gy.: 1977. Etnobotanikai adatok Kalotaszegről. Bot. Közlem. 64/1: 23-30.
  • Kóczián Géza, Dr. Szabó László Gy.: 1978. Nagyatád egy kertészgazdaságának leírása, agrobotanikai értékei és géntartalékai. Agrártörténeti Szemle 1978/1-2: 181-197.
  • Kóczián Géza, Szabó István, Dr. Szabó László Gy.: 1979 A Helleborus- (hunyor-) fajok népgyógyászati felhasználására vonatkozó adatok. Orvostörténeti Közlemények. 11-12,125-154
  • Dr. Szabó László Gy., Kóczián Géza: 1984. A Sadler József által leírt növények gazdasági rendszerezése. Agrártörténeti Szemle 84/3-4: 507-532.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Dél-Dunántúl neves gyógyszerészei pp. 109-136. Pécsi Tudományegyetem, 2014. (Hozzáférés: 2017. május 19.) ISBN 978-963-642-594-4

Források[szerkesztés]

  • Dr. Szabó László Gy.: Emlékezés dr. Kóczián Géza nagyatádi gyógyszerészre, a magyar etnobotanika…
  • Prof. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai, (1612-1945)

További információk[szerkesztés]