Károly Ágost szász–weimar–eisenachi nagyherceg
Károly Ágost | |
Szász–Weimar–Eisenach nagyhercege | |
Uralkodási ideje | |
1815 – 1758 | |
Utódja | Károly Frigyes szász–weimar–eisenachi nagyherceg |
Szász–Weimar–Eisenach hercege | |
Uralkodási ideje | |
1809 – 1815 | |
Szász–Weimar hercege és Szász–Eisenach hercege | |
Uralkodási ideje | |
1809 – 1758 | |
Elődje | II. Ernő Ágost szász–weimar–eisenachi herceg |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Szász–Weimar–Eisenachi-ház |
Született | 1757. szeptember 3.[1][2][3][4] Weimar[5] |
Elhunyt | 1828. június 14. (70 évesen)[1][2][3][4] Graditz[6] |
Nyughelye | weimari történelmi temető |
Édesapja | II. Ernő Ágost szász–weimar–eisenachi herceg |
Édesanyja | Anna Amália braunschweig–wolfenbütteli hercegnő |
Testvére(i) | Prince Frederick Ferdinand Constantin of Saxe-Weimar-Eisenach |
Házastársa | Lujza hessen–darmstadti hercegnő |
Gyermekei |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Károly Ágost témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Károly Ágost szász–weimar–eisenachi nagyherceg (Weimar, 1757. szeptember 3. – Graditz (Torgau mellett), 1828. június 14.) Szász–Weimar–Eisenachi Nagyhercegség első uralkodója, porosz vezérőrnagy (Generalmajor).
Károly Ágost udvara az európai kulturális élet egyik központja volt, itt dolgozott például Johann Wolfgang von Goethe is.
Származása, ifjúsága
[szerkesztés]Károly Ágost volt II. Ernő Ágost szász–weimar–eisenachi herceg és Anna Amália braunschweig–wolfenbütteli hercegnő legidősebb fia.
Az apja halála után az anyja 1775. szeptember 3-ig volt a két hercegség régensnője. Károly Ágost 1775. október 3-án Karlsruheban vette feleségül Lujza hessen–darmstadti hercegnőt (1757–1830).
Élete
[szerkesztés]1790-ben magyar nemesek felajánlották a Szent Koronát Károly Ágostnak. Goethe tanácsa szerint is nem elfogadta.[7][8][9]
1801-től Károly Ágost szeretője Karoline Jagemann (1777–1848) színésznő volt.[10]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- ↑ Adam Wandruszka: Die europäische Staatenwelt im 18. Jahrhundert, In: Golo Mann (Hrsg.): Propyläen Weltgeschichte, Siebenter Band, Seite 463f. Berlin und Frankfurt am Main, 1964
- ↑ Erich Zöllner: Geschichte Österreichs von den Anfängen bis zur Gegenwart, Seite 321. Oldenbourg Verlag, München 1990
- ↑ Robert Gragger: Preußen, Weimar und die ungarische Königskrone, Berlin und Leipzig 1923
- ↑ Zeitzeichnen. WDR, 2018. július 10. (Hozzáférés: 2018. július 19.)