Károly Ágost szász–weimar–eisenachi nagyherceg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Károly Ágost
Szász–Weimar–Eisenach nagyhercege
Uralkodási ideje
1815 – 1758
UtódjaKároly Frigyes szász–weimar–eisenachi nagyherceg
Szász–Weimar–Eisenach hercege
Uralkodási ideje
1809 – 1815
Szász–Weimar hercege és
Szász–Eisenach hercege
Uralkodási ideje
1809 – 1758
ElődjeII. Ernő Ágost szász–weimar–eisenachi herceg
Életrajzi adatok
UralkodóházSzász–Weimar–Eisenachi-ház
Született1757. szeptember 3.[1][2][3][4]
Weimar[5]
Elhunyt1828. június 14. (70 évesen)[1][2][3][4]
Graditz[6]
Nyughelyeweimari történelmi temető
ÉdesapjaII. Ernő Ágost szász–weimar–eisenachi herceg
ÉdesanyjaAnna Amália braunschweig–wolfenbütteli hercegnő
Testvére(i)Prince Frederick Ferdinand Constantin of Saxe-Weimar-Eisenach
HázastársaLujza hessen–darmstadti hercegnő
Gyermekei
  • Károly Frigyes szász–weimar–eisenachi nagyherceg
  • Prince Bernhard of Saxe-Weimar-Eisenach
  • Karolina Lujza szász–weimar–eisenachi nagyhercegnő
  • Karl von Heygendorff
  • Sachsen-Weimar-Eisenach, Prinzessin Luise Auguste Amalie
  • unnamed daughter von Sachsen-Weimar-Eisenach
  • unnamed son von Sachsen-Weimar-Eisenach
  • unnamed son2 von Sachsen-Weimar-Eisenach
A Wikimédia Commons tartalmaz Károly Ágost témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Károly Ágost szász–weimar–eisenachi nagyherceg (Weimar, 1757. szeptember 3. – Graditz (Torgau mellett), 1828. június 14.) Szász–Weimar–Eisenachi Nagyhercegség első uralkodója, porosz vezérőrnagy (Generalmajor).

Károly Ágost udvara az európai kulturális élet egyik központja volt, itt dolgozott például Johann Wolfgang von Goethe is.

Származása, ifjúsága[szerkesztés]

Károly Ágost volt II. Ernő Ágost szász–weimar–eisenachi herceg és Anna Amália braunschweig–wolfenbütteli hercegnő legidősebb fia.

Az apja halála után az anyja 1775. szeptember 3-ig volt a két hercegség régensnője. Károly Ágost 1775. október 3-án Karlsruheban vette feleségül Lujza hessen–darmstadti hercegnőt (1757–1830).

Élete[szerkesztés]

1790-ben magyar nemesek felajánlották a Szent Koronát Károly Ágostnak. Goethe tanácsa szerint is nem elfogadta.[7][8][9]

1801-től Károly Ágost szeretője Karoline Jagemann (1777–1848) színésznő volt.[10]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  6. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  7. ↑ Adam Wandruszka: Die europäische Staatenwelt im 18. Jahrhundert, In: Golo Mann (Hrsg.): Propyläen Weltgeschichte, Siebenter Band, Seite 463f. Berlin und Frankfurt am Main, 1964
  8. ↑ Erich Zöllner: Geschichte Österreichs von den Anfängen bis zur Gegenwart, Seite 321. Oldenbourg Verlag, München 1990
  9. ↑ Robert Gragger: Preußen, Weimar und die ungarische Königskrone, Berlin und Leipzig 1923
  10. ↑ Zeitzeichnen. WDR, 2018. július 10. (Hozzáférés: 2018. július 19.)
Ez a történelmi személyről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Károly_Ágost_szász–weimar–eisenachi_nagyherceg&oldid=22802250”