Kálium-acetát
| Kálium-acetát | |
| |
| IUPAC-név | kálium-acetát |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 127-08-02 |
| ATC kód | B05XA17 |
| Gyógyszerkönyvi név | Kalii acetas |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | CH3COOK |
| Moláris tömeg | 98,15 g/mol |
| Megjelenés | fehér kristályos por |
| Halmazállapot | szilárd |
| Sűrűség | 1,57 g/cm3 |
| Olvadáspont | 292 °C |
| Oldhatóság (vízben) | 200g/100g (0 °C-on) |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Nincsenek veszélyességi szimbólumok[1] |
| R mondatok | nincs[1] |
| S mondatok | nincs[1] |
| Lobbanáspont | 250 °C[1] |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
A kálium-acetát (E261) egy kálium tartalmú bázis (kálium-hidroxid vagy kálium-karbonát), és ecetsav reakciójából keletkezik.
Ez egy sav-bázis reakció, vagyis víz és só (jelen esetben kálium-acetát) keletkezik, míg a sav és a lúg semlegesíti egymást.
Felhasználási területek[szerkesztés]
- a kálium-acetátot a kloridok (kalcium-klorid, magnézium-klorid) helyett jégtelenítésre, síkosságmentesítésre használják. Kevésbé reagens, és sokkal kevésbé korrodál, ezért leginkább repülőterek kifutóján alkalmazzák. Hátránya hogy a többi vegyülethez képes drágább
- a K-jelzésű tűzoltókészülékekben előszeretettel használják, mert nagy a hőkapacitása, valamint az olajos felületeken vékony, nem gyúlékony réteget képez
- élelmiszerekben tartósítószerként, valamint savanyúságot szabályozó anyagként alkalmazzák E261 néven. Ecetsavra érzékeny ebereknek (rendkívül ritka) nem ajánlott, ezen kívül nincs ismert mellékhatása. Napi beviteli mennyiség nincs korlátozva.
- konzerválásnál, mumifikálásnál a formaldehidhez adagolják[2]
Külső források[szerkesztés]
- ↑ a b c d IFA GESTIS[halott link] (németül)
- ↑ Dale Ulmer, "Fixation. The Key to Good Tissue Preservation.", Journal of the International Society for Plastination, Vol 8 (1): 7-10, 1994. [2011. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 16.)
