Kálium-acetát
| Kálium-acetát | |||
| |||
| |||
| IUPAC-név | kálium-acetát | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 127-08-02 | ||
| PubChem | 517044 | ||
| ChemSpider | 29104 | ||
| EINECS-szám | 204-822-2 | ||
| DrugBank | DB14498 | ||
| KEGG | D01154 | ||
| ChEBI | 32029 | ||
| ATC kód | B05XA17 | ||
| Gyógyszerkönyvi név | Kalii acetas | ||
| InChIKey | SCVFZCLFOSHCOH-UHFFFAOYSA-M | ||
| UNII | M911911U02 | ||
| ChEMBL | CHEMBL1201058 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | CH3COOK | ||
| Moláris tömeg | 98,15 g/mol | ||
| Megjelenés | fehér kristályos por | ||
| Halmazállapot | szilárd | ||
| Sűrűség | 1,57 g/cm³ | ||
| Olvadáspont | 292 °C | ||
| Oldhatóság (vízben) | 200g/100g (0 °C-on) | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | Nincsenek veszélyességi szimbólumok[1] | ||
| R mondatok | nincs[1] | ||
| S mondatok | nincs[1] | ||
| Lobbanáspont | 250 °C[1] | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A kálium-acetát (E261) egy kálium tartalmú bázis (kálium-hidroxid vagy kálium-karbonát), és ecetsav reakciójából keletkezik.
Ez egy sav-bázis reakció, vagyis víz és só (jelen esetben kálium-acetát) keletkezik, míg a sav és a lúg semlegesíti egymást.
Felhasználási területek
[szerkesztés]- a kálium-acetátot a kloridok (kalcium-klorid, magnézium-klorid) helyett jégtelenítésre, síkosságmentesítésre használják. Kevésbé reagens, és sokkal kevésbé korrodál, ezért leginkább repülőterek kifutóján alkalmazzák. Hátránya hogy a többi vegyülethez képes drágább
- a K-jelzésű tűzoltókészülékekben előszeretettel használják, mert nagy a hőkapacitása, valamint az olajos felületeken vékony, nem gyúlékony réteget képez
- élelmiszerekben tartósítószerként, valamint savanyúságot szabályozó anyagként alkalmazzák E261 néven. Ecetsavra érzékeny embereknek (rendkívül ritka) nem ajánlott, ezen kívül nincs ismert mellékhatása. Napi beviteli mennyiség nincs korlátozva.
- konzerválásnál, mumifikálásnál a formaldehidhez adagolják[2]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d IFA GESTIS[halott link] (németül)
- ↑ Dale Ulmer, "Fixation. The Key to Good Tissue Preservation.", Journal of the International Society for Plastination, Vol 8 (1): 7-10, 1994. [2011. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 16.)