Jánosd (Románia)
| Jánosd (Ianoșda) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Madarász |
| Rang | falu |
| Községközpont | Madarász (Mădăras) |
| Irányítószám | 417332 |
| SIRUTA-kód | 30041 |
| Népesség | |
| Népesség | 1004 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 15 [1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 50′ 17″, k. h. 21° 48′ 18″46.837936°N 21.805110°EKoordináták: é. sz. 46° 50′ 17″, k. h. 21° 48′ 18″46.837936°N 21.805110°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jánosd (Ianoșda), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Tenkétől északnyugatra, Nagyszalontától északkeletre fekvő település.
Története
[szerkesztés]Jánosd Árpád-kori település. Nevét már 1203-ban említette oklevél forum de Janosd néven.
1213-ban Buchud de v. Ianust, 1291–1294 között in Janusd, 1332–1337 között Andreas sacerdos de v. Ivanusd, 1587-ben Janosd, 1888-ban Jánosda, 1913-ban Jánosd néven írták.
1203-ban Imre király a váradi püspökségnek adta Bihar vmármegye vámjainak 2/3 részét, kivéve Jánosd vásárvámját.
1213-ban egy lakója gyantai embert, falunagya pedig varsányi lakost vádol lopással, s idevaló a bihari ispán poroszlója is.
1300-ban a településen a Görbediek osztoztak meg.
1291–1294 között papja egy évben 1 unciát adott a püspöknek.
A pápai tizedjegyzék szerint papja 1332-ben 12, 1334-ben 13, 1335–1337 között évi 14 garas pápai tizedet fizetett.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
...Bihar vármegyében. A helységnek hosszát végét egy nagy völgy kigyózza át, különben a határ róna. Népessége 1288 óhitü, 27 római katholikus, 9 református, 4 zsidó. Óhitü anyatenplom. Határa 7810 hold, ... Van itt egy közlakos telkén valami igen nagy épület maradványa, honnan köveket hordanak a lakosok, s hihetőleg kolostor lehetett. Birtokosa 3/4 részben a váradi deák püspök, 1/4 részben Blaskovics Bertalan.
1910-ben 2025 lakosából 114 magyar, 1887 román volt. Ebből 37 római katolikus, 70 református, 1875 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Tenkei járásához tartozott.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
Források
[szerkesztés]- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
.svg){kind=small}