Juchitán de Zaragoza
| Juchitán de Zaragoza (Heroica Ciudad de Juchitán de Zaragoza) | |
 | |
| A községi palota | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Mexikó |
| Állam | Oaxaca |
| Régió | Istmo |
| Körzet | Juchitán |
| Alapítás éve | 1480 |
| Irányítószám | 70000–70500 |
| Körzethívószám | 971 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 74 825 fő |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 15–25 m |
| Időzóna | CST (UTC-6) CDT (UTC-5) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 16° 26′ 00″, ny. h. 95° 01′ 10″16.433333°N 95.019444°WKoordináták: é. sz. 16° 26′ 00″, ny. h. 95° 01′ 10″16.433333°N 95.019444°W | |
 Juchitán de Zaragoza
Pozíció Oaxaca térképén
| |
| Juchitán de Zaragoza honlapja | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Juchitán de Zaragoza témájú médiaállományokat. | |
Juchitán de Zaragoza (teljes nevén Heroica Ciudad de Juchitán de Zaragoza, röviden Juchitán) egy város Mexikó déli részén, Oaxaca államban. A Csendes-óceán partjának közelében fekszik. Lakossága 2010-ben körülbelül 75 000 fő volt,[1] mellyel az állam 4. legnagyobb városa.
Földrajz
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Juchitán de Zaragoza Oaxaca állam délkeleti részén, a Csendes-óceán egy öblének partjától kevesebb mint 10 km-re fekszik egy, a tenger szintje felett 15–25 méter magasságban elterülő sík vidéken, a várostól északra azonban már a Közép-Amerikai Kordillera hegyláncai emelkednek. A város legfontosabb vízfolyása a Los Perros. A környék földjeit a mezőgazdaság hasznosítja.[2]
Éghajlat
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A város éghajlata forró és nyártól ősz elejéig csapadékos. Minden hónapban mértek már legalább 40 °C-os hőséget, a rekord elérte a 46 °C-ot is. Az átlagos hőmérsékletek a januári 24,8 és a májusi 29,3 fok között váltakoznak, és nemhogy fagy nem fordul elő, de még 10 foknál hidegebb sincs soha. Az évi átlagosan 986 mm csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszak alatt hull az éves mennyiség több mint 80%-a.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 40,5 | 41,5 | 40,0 | 46,0 | 45,0 | 41,0 | 42,0 | 42,0 | 42,0 | 42,0 | 43,0 | 40,5 | 46,0 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 29,7 | 30,9 | 32,3 | 33,9 | 34,6 | 32,9 | 32,5 | 32,9 | 32,1 | 31,3 | 30,8 | 29,9 | 32,0 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | 24,8 | 25,4 | 26,8 | 28,5 | 29,3 | 28,1 | 27,8 | 28,1 | 27,4 | 26,9 | 26,3 | 25,3 | 27,1 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 19,9 | 20,0 | 21,3 | 23,0 | 24,0 | 23,4 | 23,2 | 23,3 | 22,8 | 22,4 | 21,7 | 20,6 | 22,1 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | 12,0 | 10,0 | 11,5 | 10,0 | 15,0 | 15,0 | 11,5 | 14,5 | 12,0 | 16,0 | 13,0 | 10,6 | 10,0 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 7 | 4 | 6 | 6 | 58 | 231 | 162 | 171 | 242 | 74 | 20 | 6 | 986 |
| Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[3] | |||||||||||||
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népessége a közelmúltban folyamatosan növekedett:[1]
| Év | Lakosság |
|---|---|
| 1990 | 53 666 |
| 1995 | 62 065 |
| 2000 | 64 642 |
| 2005 | 70 714 |
| 2010 | 74 825 |
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Neve a navatl nyelvből származik, méghozzá a „virág” jelentésű xochitl és a „hely” jelentésű tlan szavak összetételéből.
A települést 1480-ban alapították Cosijopí zapoték uralkodó katonái, 1484-ben Ixta-Cuachititlán néven volt ismert, miután Axayácatl azték uralkodó elfoglalta. A mai község 1825. március 15-én jött létre.[4]
Turizmus, látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jellegzetes 19. századi építészeti jegyeket hordoz magán a San Vicente Ferrer-templom, ugyancsak ebből a századból származik (1860-ban épült) a községi palota. Városszerte több emlékmű is áll: többek között az 1866. szeptember 5-i csata emlékműve Benito Juárez alakjával, aki a központi parkban is kapott egy mellszobrot, csakúgy, mint felesége, Margarita Maza. A kultúrházban a környék munkáiból látható egy kiállítás.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "SEGOB-INAFED adatbázis" (spanyol nyelven). Hozzáférés: 2014. április 15.
- ↑ "INEGI – Heroica Ciudad de Juchitán de Zaragoza község földrajza" (PDF) (spanyol nyelven). 2015. június 3. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2015. június 3.
- ↑ "SMN adatbázis" (spanyol nyelven). 2016. március 3. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. június 3.
- 1 2 "E-Local–INAFED kormányzati oldal – Heroica Ciudad de Juchitán de Zaragoza község" (spanyol nyelven). 2016. április 13. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. június 3.