Johann Conrad Dippel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Johann Conrad Dippel
Dippel.jpg
Született
1673. augusztus 10.[1]
Frankenstein Castle
Elhunyt
1734. április 25. (60 évesen)[1]
Állampolgársága német
Foglalkozása

Johann Conrad Dippel (Bergstaße, Frankenstein-kastély, 1673. augusztus 10. - Wittgenstein, 1734. április 25.) német teológus, alkimista és orvos.

Élete[szerkesztés]

A Frankenstein kastélyban született, közel Darmstadt városához. Teológiát, filozófiát és alkímiát tanult a Giesseni Egyetemen. Írásaiban megfogalmazta, hogy a vallásnak nem szabad dogmatikusnak lennie, kizárólag szeretetet és önfeláldozást hirdethet.[2]

Pénzügyei sokszor voltak zavarosak. Frankensteini tartózkodása alatt alkímiával és anatómiával foglalkozott és előállított egy állati olajat ("Csont olaj" – felfedezőjéről elnevezve "Dippel's oil", tehát "Dippel olaja" egy folyékony, sötét színű magas viszkozitással rendelkező anyag kellemetlen szaggal) amiről azt hitték, hogy megfelel a sokat kutatott Életelixírnek. Kísérletezés közben egy alkalommal nitroglicerinnel felrobbantott egy tornyot. Híresztelték róla, hogy a felrobbant épületben borzalmas kutatásokat végzett emberi tetemekkel. Bár a kísérletek tényleges részletei soha nem voltak igazán bizonyítottak, az a vélemény maradt fenn, hogy megpróbálta átvinni egyik test lelkét a másikba. Végül a pletykák arra vezettek, hogy elűzték a városból.

1704-ben Berlinben ő és Heinrich Diesbach a gyártó, a találmányát piros festékben alkalmazták kálium-karbonát helyett. Így fedezték fel meglepetésükre az úgynevezett Berliner Blau, vagy porosz kék festéket. Együtt alapítottak egy gyárat Párizsban.

Kapcsolat a „Frankenstein” című regénnyel[szerkesztés]

Radu Florescu a könyvében, az „In Search of Frankenstein”-ben azt állítja, hogy Mary Shelley és Percy Shelley meglátogatták a németországi Frankenstein kastélyt, ahol az alkimista Konrad Dippel élt. Így ő esetleg a műben szereplő Victor Frankenstein inspiráló modellje lehetett, de a Frankenstein írónője nem erősítette meg ezt a látogatást, hogy fenntartsa a műve eredetiségét.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. ^ a b data.bnf.fr, 2015. október 10., http://data.bnf.fr/ark:/12148/cb14412366v
  2. Encyclopædia Britannica, Dictionary, Arts, Sciences, and General Literature, 9th, American Reprint, Maxwell Sommerville (Philadelphia), p. 222. Volume VII.(1891)

Külső hivatkozások[szerkesztés]