Charles Blondin
Charles Blondin | |
Született | 1824. február 28.[1][2][3][4][5] Hesdin[6][7] |
Elhunyt | 1897. február 22. (72 évesen)[3][4][5] London |
Állampolgársága | francia |
Foglalkozása |
|
Halál oka | cukorbetegség |
Sírhelye | Kensal Green Cemetery[8] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Charles Blondin témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Charles Blondin, eredeti neve: Jean François Gravelet-Blondin (Hesdin, Pas-de-Calais, Franciaország, 1824. február 28. – London, 1897. február 22.) francia kötéltáncos és akrobata, aki saját korában megdöbbentő mutatványaival nagy hírnévre tett szert és csak Blondin Lovag, vagy a Nagy Blondin néven emlegettek.
Élete
[szerkesztés]Szülei szintén akrobaták voltak és amikor Blondin 5 éves lett a lyoni École de Gymnase-ban (tornásziskolában) kezdett tanulni. Mindössze hat hónap felkészülés után lépett fel először közönség előtt mint a "Kis csodagyerek". Kiemelkedő tehetségével és bájával, valamint bemutatott számainak eredetiségével lett az emberek kedvence. Kilencéves korában jutott árvaságra.
1855-ben az Egyesült Államokba ment és leszerződött William Niblóval a Ravel-társulattal bemutatandó előadás-sorozatra. Népszerűségét és vagyonát annak az ötletének köszönhette, hogy a Niagara-vízesés felett kifeszített kötélen egyensúlyozott egyik oldalról a másikra. A kötél 340 méter hosszú, 8,3 cm vastag volt, 49 méterre kifeszítve a víz színe fölött. A mutatványt először 1859. június 30-án mutatta be, nem messze a mai Rainbow-hídtól. Ezután a bemutató után produkcióját többször megismételte, de mindig valamilyen látványossággal egészítette ki, volt, hogy szemkendővel tette meg a távot, vagy éppen zsákkal a fején, vagy talicskát tolva, vagy gólyalábakon. Volt, hogy egy embert vitt át a hátán, aki általában a menedzsere volt, volt hogy a táv közepén leült a kötélen, vagy a kötélen készítette el az omlettjét és fogyasztotta el, volt hogy a kötélre egy széket helyezett és azon egyensúlyozott. 1860-ban a walesi herceg is látta, hogyan kel át a Niagara egyik oldaláról a másikra, sőt Blondin fel is kérte a későbbi királyt, hogy a hátán átvihesse, de ő elutasította.[9] Volt, hogy a szék mellé asztalt is vitt, hogy megpróbáljon a székre leülni és az asztalra tenni lábait, ez azonban nem sikerült, mert az asztal leesett. Megtette az utat éjszaka, mozdonylámpákkal megvilágítva magát, és bilincsekkel a kezén is.
Első angliai fellépésére 1861-ben került sor a Kristálypalotában, ahol a földtől 20 méterre kifeszített kötélen bukfencezett és gólyalábakon járt. Ezután még többször fellépett a Kristálypalotában, ahol egyik fellépése alkalmával 5 éves kislányát is magával vitte és egy talicskában tolta át a kötélen.[9]
Ezután bejárta az egész országot, megfordult Birminghamben, Sheffieldben, Edinburgh-ban és Liverpoolban is, ahol egy nyolc hónapos oroszlánt tolt át talicskán a kötélen, amikor egy apró hiba miatt majdnem lezuhant.
1861-ben Dublinban lépett fel, amikor a kötél elszakadt, magával rántva az állványzatot. Blondin nem sérült meg, viszont az összeomló állványzat két munkás életét kioltotta. Az ügyben vizsgálatot tartottak, de sem Blondint, sem a menedzsert nem találták hibásnak, ugyanakkor a vizsgálóbíró megjegyezte, hogy a kötélgyártónak sok megmagyarázni valója van. Amikor Blondin és a menedzsere nem jelent meg a tárgyalás folytatásán, elfogató parancsot adtak ki ellenük. Ennek ellenére a következő évben Blondin visszatért Dublinba és újabb mutatványokat mutatott be.
Visszavonulása után 1880-ban újra visszatért a kötélre; fellépett a kristálypalotában a Oscar Barrett által szervezett pantomim előadáson (Jack and the Beanstalk). Fellépett Rómában, ahol malacot ölt a kötélen.[10] Utolsó fellépését 1896-ban tartotta Belfastban, 72 éves korában. Élete során körülbelül 300-szor kelt a Niagara-vízesés fölött és körülbelül 10 000 mérföldet tett meg kötélen. Soha nem volt életbiztosítása.[11]
Magyarországon kétszer is megfordult, először 1864-ben, mikor a Városligetben mutatta be produkcióját[12] (hol egy ideig nevét is viselte a hely), majd 1880-ban, mikor is az állatkertben lépett fel.[13] A fellépés során a velocipédes számát is bemutatta egyebek mellett.
Források
[szerkesztés]- https://web.archive.org/web/20120802104744/http://www.vam.ac.uk/content/people-pages/blondin/
- Angol Wikipedia
- Vasárnapi Ujság - 44. évfolyam, 10. szám, 1897. márczius 7.
- http://blogs.smithsonianmag.com/history/2011/10/the-daredevil-of-niagara-falls/ Archiválva 2012. június 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Dictionary of Canadian Biography (angol és francia nyelven). University of Toronto Press. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Dictionary of Canadian Biography (angol és francia nyelven). University of Toronto Press
- ↑ 1911-es Encyclopædia Britannica
- ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. július 12.)
- ↑ a b Archivált másolat. [2012. augusztus 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 24.)
- ↑ Vasárnapi Újság 1880/22
- ↑ Archivált másolat. [2012. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 24.)
- ↑ Vasárnapi Újság 1864. 11. évf. 32. sz. -
- ↑ Vasárnapi Újság - 27. évfolyam, 22. szám, 1880. május 30.