Velocipéd

Pierre Michaux velocipédje 1865-ből

Velocipéd lánchajtással 1878-ból

A velocipéd a mai kerékpár előfutára.

Története[szerkesztés]

A velocipéd tulajdonképpen a mai kerékpár előfutára. Az angol neve (penny-farthing) jól szimbolizálja a formáját, egy nagy kerék elöl egy kicsi hátul. A kezdetleges, kizárólag földön futva, lökéssel hajtható kísérletek után ez volt az első valóban közlekedésre használható szerkezet. A különbség a mai kerékpár és a velocipéd között a meghajtásban van. A velocipédek esetében ugyanis közvetlenül az első kereket hajtjuk meg. Az áttétel hiánya miatt az első kerék átmérője a mai általánosan elfogadott 26”^[1] helyett akár 56” is lehet.

Az 1860-as évek elején (1861-ben?) Franciaországban Pierre Michaux készítette el az első mintapéldányát.^[2] A fából készített szerkezet a későbbi velocipédek minden elemét tartalmazta már.

Azt, hogy az új közlekedési eszközzel már valóban nagy távolságokat lehetett megtenni jól jelzi Borbély György tordai tanár útja.^[3] A Kolozsvári Athlétikai Club sportembere az 1880-as évek végén, az 1889-es világkiállítás által motiválva kerekezett velocipéddel Párizsba, majd visszafelé Torinót is útba ejtette, ahol Kossuth Lajos élt. Mint Borbély is írja könyvében a velocipéddel való közlekedés abban az időben nem volt veszélytelen. Az akkori utakon akár fejre eséssel végződő bukás is lehetett a velejárója.