Velocipéd

A velocipéd a mai kerékpár előfutára.
Története[szerkesztés]
A velocipéd tulajdonképpen a mai kerékpár előfutára. Az angol neve (penny-farthing) jól szimbolizálja a formáját, egy nagy kerék elöl egy kicsi hátul. A kezdetleges, kizárólag földön futva, lökéssel hajtható kísérletek után ez volt az első valóban közlekedésre használható szerkezet. A különbség a mai kerékpár és a velocipéd között a meghajtásban van. A velocipédek esetében ugyanis közvetlenül az első kereket hajtjuk meg. Az áttétel hiánya miatt az első kerék átmérőre a mai általánosan elfogadott 26”[1] helyett akár 56” is lehet.
Az 1860-as évek elején (1861-ben?) Franciaországban Pierre Michaux készítette el az első mintapéldányát.[2] A fából készített szerkezet a későbbi velocipédek minden elemét tartalmazta már.
Azt, hogy az új közlekedési eszközzel már valóban nagy távolságokat lehetett megtenni jól jelzi Borbély György tordai tanár útja.[3] A Kolozsvári Athletikai Club sportembere az 1880-as évek elején Kossuth Lajost keresve kerekezett velocipéddel Párizsba és vissza Torinót is érintve. Mint Borbély is írja könyvében a velocipéddel való közlekedés abban az időben nem volt veszélytelen. Az akkori utakon napi sokszori fejre eséssel végződő baleset volt a velejárója.
- Elindulás egy modern velocipéddel
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ 1"=2,54 cm
- ↑ Pierre Lallement, the Michaux family and their velocipede
- ↑ Borbély György: Kerékpáron Párisig és vissza : úti emlékek 1889, ISBN 963-8224-08-8
További információk[szerkesztés]
- Velocipéd linkgyűjtemény
- Borbély György velocipéd útikönyve az OSZK-ban
- Kerékpáron keletre: Borbély György és Scharscher Dániel körútja - ingyenesen letölthető e-könyv
- Udvary Ferenc - Körmendtől - Párisig kerékpáron és vissza Turinnak - ingyenesen letölthető e-könyv
- Killyéni András Vasparipák Kolozsvárott - ingyenesen letölthető pdf
- Velocipéd videó
- Velocipéd szócikk a Pallas Nagylexikon-ból
- A városi kerékpározás kultúrtörténete