Janny Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Janny Gyula
Született 1842. március 30.
Székesfehérvár
Elhunyt 1916. május 19. (74 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Szülei Janny József
Foglalkozása
  • orvos
  • sebész
  • egyetemi tanár

Fehérvári Janny Gyula (Székesfehérvár, 1842. március 30.Budapest, 1916. május 19.)[1] orvosdoktor, sebész.

Családja[szerkesztés]

Janny József (1814–1892) elemi iskola-igazgató és Pilhoffer Anna (1817–1893) fia. Testvérei Janny Ferenc, Janny László és Janny Mária. Felesége morvai Zlamál Gizella (1851–1944). Fia Janny Gyula és Janny Géza (†1933); leánya báró Sternegg-Günther Ferencné Janny Gizella (1889–1984). Unokája Sternegg Mária (1927–2013) művészettörténész, muzeológus, Zlinszky János (1928–) jogász, alkotmánybíró felesége.

Élete[szerkesztés]

Középiskoláit szülővárosában, az orvosi tanfolyamot Bécsben végezte, ahol 1866-ban sebészdoktorrá és szülészmesterré avatták. A sebészetben Theodor Billroth volt a mestere. 1869-ben elnyervén az operatőri oklevelet, tanulmányainak kiegészítése végett külföldre ment, ahol két évet töltött. Berlinben és Londonban időzött a legtovább. 1878-ban közkórházi főorvossá nevezték ki. 1882-től a budapesti egyetemen mint az általános sebészeti kór- és gyógytan magántanára működött 1895-ig, ekkor az általános sebészet címzetes nyilvános rendkívüli. tanára lett, mely tisztséget 1910-ig töltötte be.

Egyike volt azoknak, akik a vöröskereszt egyleti Erzsébet-kórház megteremtésében fáradoztak, aminek elismeréseül 1884-ben a kórház igazgatójává választották meg; ez évben az országós közegészségi tanács rendkívüli, 1891-ben annak rendes tagjává nevezték ki.

Szerkesztette és sajtó alá rendezte dr. Balassa János, Összegyűjtött kisebb műveit (Budapest, 1875.)

Emlékezete[szerkesztés]

Budapesten (I. kerület Fehérvári út 19/a) élt és dolgozott. Sírja a Kerepesi úti temetőben áll, melyet 2004-ben a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánított.

Fontosabb művei[szerkesztés]

  • Osteoplastische Versuche. (Wiener Medizinische Wochenschrift, 1868)
  • Petefészek metszések. (Orvosi Hetilap, 1869)
  • Adatok a csöves csontok osteotomiájához, különös tekintettel a Langenbeck B. által ajánlott bőr alatti csontmetszésre. (Orvosi Hetilap, 1870)
  • Billroth kóródáján szerzett sebészeti tapasztalatok. – Rostos torokpöfeteg a koponyaalakon. (Orvosi Hetilap, 1871)
  • A térdízületbe ható sértésekről, különös tekintettel azok kezelésére. (Orvosi Hetilap, 1873)
  • Balassa János összegyűjtött kisebb művei. Sajtó alá rend., szerk. J. Gy. (A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára. XXV. Bp., 1875)
  • Az újabbkori sebkezelésről. J. Gy. előadása. (Népszerű természettudományos előadások. III. köt. 24. füz. Bp., 1880)
  • Az idegnyújtásról. (Orvosi Hetilap, 1880)
  • Adatok a térdkalácstörések tanához, különös tekintettel a nagyfejű czombizom működésére. (Orvosi Hetilap, 1882)
  • Adat a phosphoros csontüszök műtételének és az állkapocs új képződésének kérdéséhez. (Orvosi Hetilap, 1885)
  • Emlékbeszéd Lumniczer Sándor felett. J. Gy. beszéde a Budapesti Kir. Orvosegyesület 1893. okt. 14-iki nagygyűlésén. (Bp., 1894)
  • Angina Ludwigi. – A bárzsing betegségei. (A belgyógyászat kézikönyve. III. köt. Emésztési szervek betegségei. Bp., 1896).

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • A Kerepesi úti temető. A bevez. tanulmányt írta, az adattárat, a mutatókat és a szemelvényeket összeállította Tóth Vilmos. 2 db. = Budapesti Negyed 1999.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.