Ugrás a tartalomhoz

Jaksur-Bogyja

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jaksur-Bogyja (Якшур-Бодья)
Jaksur-Bogyja zászlaja
Jaksur-Bogyja zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyUdmurtföld
JárásJaksur-bogyjai
Irányítószám427100
Körzethívószám34162
Népesség
Teljes népesség7638 fő (2021)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaUTC+04:00
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 57° 11′ 18″, k. h. 53° 09′ 33″57.188333°N 53.159167°EKoordináták: é. sz. 57° 11′ 18″, k. h. 53° 09′ 33″57.188333°N 53.159167°E
Jaksur-Bogyja (Udmurtföld)
Jaksur-Bogyja
Jaksur-Bogyja
Pozíció Udmurtföld térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Jaksur-Bogyja témájú médiaállományokat.

Jaksur-Bogyja (oroszul: Якшур-Бодья, udmurt nyelven Якшур-Бӧдья) falu Oroszországban, Udmurtföldön, a Jaksur-bogyjai járás székhelye.

Lakossága: 7252 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

Udmurtföld központi részén, Izsevszktől kb. 40 km-re északra, a Glazov felé vezető országút mentén fekszik.

1682-ben Bogyja udmurt nemzetség alapította a (mai nevén:) Jaksurka folyó mentén. Neve írott forrásban először 1716-ban szerepel, az összeírás megemlíti, hogy 1710-ben a településnek 12 udvara volt. 1824-ben I. Sándor orosz cár látogatást tett Izsevszkben. A cári vizit előkészítéseként a parasztokkal rendbehozatták és kiszélesíttették a faluból Izsevszkbe vezető erdei utat.[3]

1861-ben felszentelték az első fatemplomot. A szovjet időszakban hivataloknak helyet adó épület az 1980-as években leégett. A település mai templomát új helyen építették és 1999-ben szentelték fel. 2007-ben helyrehozták és átadták a falut régi nevezetességét, a mesterséges tavat.

A helytörténeti múzeumot 1981-ben nyitották meg, jelentős néprajzi és numizmatikai gyűjteménye van.[4]

  1. "Итоги Всероссийской переписи населения 2020 года (по состоянию на 1 октября 2021 года)" (orosz nyelven).
  2. "A 2010. évi népszámlálás adatai" (PDF). Oroszország statisztikai hivatala. 2013. május 23. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2014. január 5..
  3. Udmurtszkaja Pravda, 2010-07-03 (archivált)
  4. A helytörténeti múzeumról a Museum.ru portálon