Jahorina
| Jahorina (Јахорина) | |
 | |
| A Jahorina a Trebević felől nézve | |
| Magasság | 1916 m |
| Hely | Bosznia-Hercegovina |
| Hegység | Dinári-hegység |
| Elhelyezkedése | |
 Jahorina
Pozíció Bosznia-Hercegovina térképén
| |
 é. sz. 43° 43′ 36″, k. h. 18° 34′ 37″43.726667°N 18.576944°EKoordináták: é. sz. 43° 43′ 36″, k. h. 18° 34′ 37″43.726667°N 18.576944°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jahorina témájú médiaállományokat. | |
A Jahorina (szerb cirill: Јахорина) hegy Bosznia-Hercegovinában. A Boszniai Szerb Köztársaság és a Bosznia-hercegovinai Föderáció határán található. Népszerű síközpont található rajta, amely az 1984-es szarajevói téli olimpia egyik helyszínéül is szolgált.
Földrajza
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A vonulat a Dinári-hegység egyik tagja, emellett szomszédos a Trebević-hegységgel. Délről a Drina és a Bistrica völgyei határolják. A Jahorina a Szarajevó körüli hegységek második legmagasabb pontja a 2067 m magas Bjelašnica után, amelynek tömbjétől a Željeznica völgye választja el.
A sípálya
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A hegyen található Jahorina síközpont szolgált az 1955-ös 2. Téli Universiade és az 1984. évi téli olimpiai játékok női hegyi síversenyeinek helyszínéül.[1] A sípálya a legnagyobb és legnépszerűbb síközpont Bosznia-Hercegovinában, mivel a Szarajevói nemzetközi repülőtér alig 30 km-re található; a legközelebbi város, Pale 15 km-re fekszik. A terület mintegy 25 km-nyi sípályával rendelkezik, emellett felvonói is vannak. Számtalan sportolási lehetőség biztosított a területen, többek közt az alpesi síelés, a snowboardozás, a szánkózás és a túrázás. A pályán a 2009-2010-es szezonban komolyabb fejlesztésekre is sor került, többek között új, modern sífelvonókat adtak át.[2]
A taposóaknák
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jahorina a boszniai háború alatt komoly stratégiai jelentőségű terület volt. A hegy bizonyos részein, ideértve az üdülőhely közelében fekvő területeket, továbbra is maradtak élesített taposóaknák, habár a háború után kiterjedt aknamentesítésre került sor.[1] A Jahorina síközpont határán belül a síelés teljesen biztonságos, de a határon túli életveszélyes területeket koponya és kereszt alakú táblák jelzik.[3] Néhány pályán kívüli lejtőt is elaknásítottak a háború alatt, ám sokan továbbra is a kockázatos, nem kijelölt pályákat használják.[4] 2011. október 30-án egy szlovén siklóernyős súlyos sérülést szenvedett a Jahorina hegyen, amikor tévedésből egy aknamezőben landolt, és az EUFOR katonáinak kellett kimenteniük.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 Kilmister, Andrew (2009. augusztus). "Introduction". Debatte: Journal of Contemporary Central and Eastern Europe. 17 (2): 119–120. doi:10.1080/09651560903172142. ISSN 0965-156X.
- ↑ "Jahorina - bosnyák síközpont, az 1984-es téli olimpia egyik színhelye". Sielok.hu. Hozzáférés: 2020. május 2.
- ↑ "Bosnia's back in the snow biz". Los Angeles Times (amerikai angol nyelven). 2008. december 14. Hozzáférés: 2020. május 2.
- ↑ Reuters. "Olympics-Sarajevo Winter Games venues crumble into oblivion". chicagotribune.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2020. május 2.
{{cite web}}:|last=has generic name (súgó) - ↑ "EUFOR rescued four Slovenian paragliders from mine field". web.archive.org. 2013. december 14. 2013. december 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. május 2.
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Jahorina című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
