Jósika Kálmán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jósika Kálmán
Élete
Született1837
Kolozsvár
Elhunyt1910. augusztus 6.
Budapest
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)színmű

Branyicskai Jósika Kálmán, báró (Kolozsvár, 1837Budapest, 1910. augusztus 6.) földbirtokos, újságíró, színműíró. Jósika Miklós unokaöccse.

Pályája[szerkesztés]

Báró Jósika Imre (Jósika Miklós regényírónak öccse) és Gingeli Anna fia. Kolozsvárt és Bécsben tanult. Jogi pályára lépett és a szükséges képesítéseket meg is szerezte, de később, több évi külföldi utazásaiból hazatérve, többnyire irodalommal foglalkozott Budapesten. 1858-ban nősült meg.

1877 előtt a Szépművészetek Csarnokát és folytatását, a Budai Lapokat, majd több alkalommal rövid ideig a Magyar Állam című lapot szerkesztette. 1877. január elejétől, az alapítástól 1885. december végi megszűnéséig a budapesti Magyar Korona című politikai napilap szerkesztője volt. Publicisztikai munkásságát konzervatív katolikus felfogás jellemezte.

Mint színműíró az 1870-es években a hazai társadalmi dráma egyik képviselője. Francia nyomokon haladó színműveinek cselekménye külföldön játszódik, alakjaiban is sok a külföldi vonás.

Munkái[szerkesztés]

  • Báró Jósika Kálmán beszélyei (Pest, 1856)
  • A két jó barát Dráma. 5 felv. (Pest, 1871)
  • A lelkész Regény, két kötet (Pest, 1871)
  • Messaline Dráma 5 felv. (Pest, 1873)
  • Báró Jósika Kálmán színművei A két jó barát; Salome (Pest, 1873)
  • Marenya Dráma 5 felv. (Budapest, 1875). Először a Nemzeti Színház mutatta be 1879. szeptember 26-án
  • Az ateisztikus irodalom veszélyes befolyása a társadalomra (Budapest, 1875)
  • Vallás, politika és társadalom Egyházpolitikai, társadalmi és szépirodalmi apróbb művek gyűjteménye (Budapest, 1877)
  • A grófi család titkai Regény (Budapest, 1899)
  • Látszat és valóság Regény (Budapest, 1902)

Források[szerkesztés]