Jávor Ottó
| Jávor Ottó | |
 | |
| Született | 1925. október 7.[1] Székesfehérvár |
| Elhunyt | 1995. október 20. (70 évesen) Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (1946–1950) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jávor Ottó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jávor Ottó (Székesfehérvár, 1925. október 7. – Budapest, 1995. október 20.) magyar író, műfordító.
Életpályája[szerkesztés]
Szülei: Jávor Nándor és Hochhold Julianna voltak. 1943-ban érettségizett Székesfehérváron. 1943–1946 között katonai szolgálatot teljesített, hadifogoly lett. 1946–1950 között a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-német szakos hallgatója volt. 1950–1953 között a székesfehérvári József Attila Gimnáziumban tanított. 1953–1957 között a fővárosi Móricz Zsigmond Gimnázium tanára volt. 1957–1970 között a Rákóczi Ferenc Gimnáziumban oktatott. 1962–1976 között középiskolai magyar szakfelügyelő volt. 1970–1972 között a Bem József Szakközépiskola oktatója volt. 1972–1976 között a Fazekas Mihály Gimnázium pedagógusa volt. 1976–1987 között a Budapest főmunkatársa, 1979–1987 között főszerkesztő-helyettese volt. 1991–1995 között a Vörösmarty Társaság elnöke, 1995–től tiszteletbeli elnöke volt, 2015-től posztumusz örökös tagja lett.[3]
Fordította Böll, Grass, Fühmann, Hochhuth, Hermlin, Lenz stb. műveit. Sírja Székesfehérváron a Csutora temetőben található.[4]
Magánélete[szerkesztés]
- 1952–1994 között Soltész Katalin nyelvész (1926–1994)[5] volt a felesége. Két lányuk született: Anna (1953) és Júlia (1955).
Díjai[szerkesztés]
- Az arnsbergi nközi novellapályázat fődíja (1982)
- Eremit-díj (1983)
- A Munka Érdemrend ezüst fokozata (1985)
- IBBY-díj (1988)
- IBBY-diploma (1989)
- Pro civitate (Székesfehérvár, 1993)
Művei[szerkesztés]
Novellák[szerkesztés]
- Rossz káderek (1963)
- A matematikatanár elhallgatása (1983)
- Oroszlán a fürdőszobában (1985)
- Nincs többé temetés (1991)
- Századunk idilljei (1993)
Regények[szerkesztés]
- Vonuljatok ki, chansonok (1965)
- Talajvíz (1968)
- Az ember és a város (1969)
- Emma nagysád, énekeljen (1979)
- Fessétek ki a Kisjézust! (1980)
- Körkörös védelem (1982)
- Lőjetek sort Mayer úrnak! (1987)
- Ez a tangó egy vallomás (1987)
- A kiszolgáltatott (1992)
Esszék[szerkesztés]
- Olvasás–utazás (1977)
Gyermekkönyvek[szerkesztés]
- Mesék Héraklészról (1980)
Műfordításai[szerkesztés]
- H. Böll: El a csapattól (kisregény, 1970)
- F. Fühmann: Homéroszi háború. Trója pusztulásának és Odüsszeusz bolyongásainak a mondája. Homérosz és más források nyomán elmondja Franz Fühmann (Reich Károly rajzaival, 1980)
- S. Hermlin: Alkonyi fény (visszaemlékezés, 1981)
- R. Hochhuth: Egy szerelem Németországban (regény, 1985)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 31.)
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 7.)
- ↑ Vörösmarty Társaság. [2019. július 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 13.)
- ↑ Nemzeti Panteon. [2019. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 13.)
- ↑ Névpont.hu
Források[szerkesztés]
- Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1996, Biográf Kiadó, 1997.
- A magyar irodalom története 1945-1975
- Kortárs magyar írók
További információk[szerkesztés]
- Ki kicsoda a hírközlésben? Szerkesztette: Bodrits István és Viczián János. Szekszárd, Babits, 1994.
- Ki kicsoda a mai magyar gyermekirodalomban? Írta Székelyné Sipos Klára, Botosné Koscsó Ilona. Szerkesztette: Fogarassy Miklós. Budapest-Debrecen, OSZK Könyvtártudományi és Módszertani Központ-Csokonai, 1988.
- Kortárs magyar írók kislexikona 1959-1988. Főszerkesztő: Fazakas István. Budapest, Magvető, 1989.
- Magony Imre: Székesfehérvári olvasókönyv. Székesfehérvár, Árgus Kiadó, 2002.
- A magyar irodalom évkönyve 1988-2008; változó szerk.; Széphalom Könyvműhely, Budapest, 1989-2009
- Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.
- Révai új lexikona X. (Hom–Kac). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-280-9
- Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6806-3