Jávai füleskuvik
Megjelenés
Ellenőrzött
| Jávai füleskuvik | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Mérsékelten fenyegetett | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Otus angelinae (Finsch, 1912) | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Jávai füleskuvik témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Jávai füleskuvik témájú kategóriát.
|
A jávai füleskuvik (Otus angelinae) a madarak (Aves) osztályának a bagolyalakúak (Strigiformes) rendjéhez, ezen belül a bagolyfélék (Strigidae) családjához tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A fajt Otto Finsch német ornitológus írta le 1912-ben, a Pisorhina nembe Pisorhina angelinae néven.[3]
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Indonéziához tartozó Jáva szigetén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi hegyi esőerdők. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Testhossza 18 centiméter, testtömege 70-90 gramm.[5]
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az elterjedési területe kicsi és szétapródozott, egyedszáma 2 500–9 999 példány közötti és csökken. A Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján mérsékelten fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "A Jboyd.net rendszerbesorolása". Hozzáférés: 2026. augusztus 11.
- ↑ "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System. Hozzáférés: 2026. augusztus 11.
- ↑ "Avibase". Hozzáférés: 2026. augusztus 11.
- 1 2 "A faj adatlapja a BirdLife International oldalán". Hozzáférés: 2026. augusztus 11.
- ↑ "Oiseaux.net". Hozzáférés: 2026. augusztus 11.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2026. augusztus 11.