Járulékos ideg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nervus vagus, glossopharyngeus, accessorius.

A járulékos ideg részben csatlakozik a bolygóideghez és annak bizonyos területekre kiterjedő mozgató működését végzi. Önállóan beidegzi a trapéz- és a fejbiccentő izmokat. A járulékos ideg (XI. agyideg) (nervus accessorius) tisztán motoros ideg, amely koponyai (cranialis) és a gerincvelői (spinalis) gyökereinek egyesülésével jön létre.

A koponyai gyökér (radix (pars) cranialis)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A koponyai gyökeret a nucleus ambiguus idegsejtjeinek axonjai alkotják. A mag corticonuclearis rostokat kap mindkét oldali agyféltekéből. Efferens rostjai a nyúltvelőn elülső lépnek ki a központi idegrendszerből az olajkamagot oldalról határoló barázdában.

A koponyai gyökér lefutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ideg oldalra fut a hátsó koponyagödörben és csatlakozik a gerincvelői gyökérhez. A két gyökér egyesül és a koponyaüregből a foramen jugularen keresztül lép ki. A gyökerek ezután szétválnak, és a koponyai gyökér a bolygóideghez csatlakozik és annak garati és visszahajló, a gége beidegzésére szolgáló ágaival a lágy szájpad, a garat és a gége izmaihoz fut.

Gerincvelői gyökér (radix (pars) spinalis)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gerincvelői gyökeret a gerincvelői magban (nucleus spinalis) lévő idegsejtjeinek axonjai alkotják. Ezek az idegsejtek a gerincvelő szürkeállománya elülső oszlopának felső öt nyaki szelvényében helyezkednek el. Mindkét oldali agyféltekéből kapnak corticospianalis rostokat.

Gerincvelői gyökér lefutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az idegrostok a gerincvelőből oldalt, a gerincvelői idegek elülső és hátsó gyökerei között, középen lépnek ki. A rostok egy idegtörzset képeznek, amely felszáll a koponyaüregbe az foramen magnumon keresztül. A gerincvelői gyökér oldalra fut és csatlakozik a koponyai gyökérhez a koponyaüregből való kilépéskor. Egy rövid szakasz után a két gyökér szétválik. A gerincvelői gyökér a fejbiccentő- és a trapézizmokat idegzi be. A bolygóideghez csatlakozó koponyai gyökér (accessorius vagi) a lágy szájpad, a garat és a gége izmainak beidegzésében vesz részt.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Donáth Tibor: Anatómiai nevek (Medicina Kiadó 2005) ISBN 963-243-178-7
  • William F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai (Medicina 1990) ISBN 963-241-783-6
  • Henry Gray: Anatomy of the human body (Bartleby.com; Great Books Online)
  • Kiss Ferenc: Tájanatómia (Medicina Kiadó 1961)
  • Kiss Ferenc: Rendszeres bonctan (Medicina Kiadó 1967)
  • Kiss Ferenc - Szentágothai János: Az ember anatómiájának atlasza (Medicina Kiadó 1959)
  • Lenhossék Mihály: Az ember anatomiája (Pantheon Irodalmi Intézet Rt.) (Budapest 1924)
  • Szentágothai János - Réthelyi Miklós: Funkcionális anatómia (Medicina Kiadó 1989) ISBN 963-241-789-5
  • Richard S. Snell: Clinical neuroanatomy (Lippincott Williams & Wilkins, Ed.6th 2006) Philadelphia, Baltimore, New York, London. ISBN 978-963-226-293-2
  • Eldra P. Solomon - Richard R. Schmidt - Peter J. Adragna : Human anatomy & physiology Ed. 2nd 1990 (Sunders College Publishing, Philadelphia) ISBN 0-03-011914-6
  • McMinn R. M. H - Hutchings R. T. - Pegington J. - Abrahams P.: A humán anatómia színes atlasza (Medicína Kiadó 1996) ISBN 963-242-366-6