Istók Margit
| Istók Margit | |
| Született | 1901. március 26.[1] Földeák[1] |
| Elhunyt | 1995. június 18. (94 évesen) Makó |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Istók Barnabás |
| Foglalkozása | zongoratanár |
| Iskolái |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Istók Margit témájú médiaállományokat. | |
Istók Margit Mária (Földeák, 1901. március 26. – Makó, 1995. június 18.)[2][3] magyar zongoraművész- és pedagógus.
Életpályája
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1907–1911 között a makói Belterületi Magyar Királyi Állami Elemi Népiskola tanulója volt.
1911–1912-es tanévben a Makói Állami Segélyezett Községi Polgári Leányiskolában végzett. 1913-ban szülei Budapesten, az Erzsébet Nőiskolába íratták be. 1913–1914 között Erkel Ilona – Erkel Ferenc unokája – oktatta zongorára. 1916-ig Beethoven összes (32) szonátáját megtanulta. 1916. február 8-án a Fodor Zeneiskola versenyén kitüntetést kapott, de ennek ellenére magántanuló lett. 1916–1918 között a Rózsadombra járt zongorázni Senn Irénhez (1883–1957). 1916–1917 között már hegedűművész bátyját, Istók Barnabást kísérte zongorán.
A Zeneakadémiára felvételi nélkül jutott be. 1922–1929 között a Zeneakadémia hallgatója volt. Tanárai voltak többek közt Dohnányi Ernő (1877–1960), Senn Irén (1883–1957), Weiner Leó (1885–1960), Siklós Albert (1878–1942) és Székely Arnold (1874–1958). 1925-ben pótvizsgát tett. 1927-ben a Verő-féle Leánynevelő Intézet és Internátusba iratkozott be. 1927-től az Országos Magyar Királyi Zeneművészeti Tanárképző zongora tanszakának hallgatója lett. Itt is Székely Arnold, Weiner Leó, Senn Irén, Siklós Albert oktatták. 1929-ben diplomázott a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hallgatójaként.[4]
Párizsba készült, amikor kiderült betegsége: a zongoristák réme, az ínhüvelygyulladás támadta meg. A krónikus kézgyulladása miatt belátta, hogy így nem folytathatja, ekkor lemondott a világot jelentő deszkákról, és a tanári pályát választotta élethivatásának. Több alkalommal megműtötték, mégis visszatért betegsége, utolsó éves korában több súlyos műtéten is átesett.
Tanulmányai után visszatért Makóra.[4] Az 1930-as éveket Makón töltötte; napjait a tanítás kötötte le. Makón magán zongoratanárként tanította a tehetségeket. 1930-1950 között az Isteni Gondviselés gyógyszertár tulajdonosa volt testvérével.[5][6] 1935–1949 között a szegedi Zeneművészeti Főiskolán vizsgáztatott. 1936-ban Donáth Antal megalapította magániskoláját. 1936–1952 között a Makói Államilag Engedélyezett Zeneiskola tanára volt.
1945-ben belépett a Pedagógusok Szakszervezetébe.
1950. július 28-án az ország mintegy 1200 magán-gyógyszertárában megjelentek a hatalom emberei és bejelentették: a gyógyszertárakat azonnali hatállyal államosították. A rendelet megjelenése után 1950. július 28-án elkezdődött a gyógyszerészek zaklatása, meg sem várták a rendelet 8 napon túli érvénybe lépését, hanem még aznap elindultak az üldöztetések. Ezen a napon betörtek a patikába és az otthonukba is, az aznapi bevételt elkobozták, házkutatást tartottak. Ezek után Irént és őt letartóztatták; Szegedre a Csillag börtönbe szállították. 1950. augusztus 1-én a kihallgatásokat figyelembe véve előzetes letartóztatásba kerültek, így nem védekezhettek szabadlábon.[7][8] 1950. október 10-én tartották első tárgyalásukat.[9] 1951. januárjában megkezdték büntetésüket; a Csillag börtönből Balassagyarmatra szállították mindkettőjüket. Szegeden és Balassagyarmaton még együtt volt a két testvére, de Irén betegsége miatt elválasztották egymástól őket; Irént Kalocsára szállították, míg őt Állampusztára (1952). 1953. január 9-én szabadult. 1953–1965 között a Zeneoktatói Munkaközösségben oktatott.[4] Az 1956-os eseményekben nem vett részt.
1965–1990 között a Bartók Béla Ének-Zenei Általános Iskola és Állami Zeneiskola országos hírű zongoratanára volt.
1988-ban nyugdíjba vonult.
Családja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Édesapja, Dr. Istók Barnabás (1859–1954) orvos, később Csanád megye tiszti-főorvosa volt; édesanyja Török Ilona (1869–1927).[10] A négy Istók-testvér közül a legidősebb, ifjabb Istók Barnabás (1887–1976) hegedűművész, Istók Zoltán (1896–1978) építészmérnök; 30 éven keresztül Makó város főmérnöke volt; Ilona (1900), aki csak néhány hónapot élt, Istók Irén (1903–1975) gyógyszerészként vezette patikájukat, ami jelenleg is áll a Bérpalota sarkán.
Díjai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Kiváló munkáért címe (1979)[11]
- Pedagógus szolgálati emlékérem (1987)[12]
- díszoklevél (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem; 1989)[13]
Emlékezete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1993-ban létrehozták az Istók Margit Alapítványt.
- 2015. május 21-én emléktáblát kapott a Bartók zeneiskolában.
Videó
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "FamilySearch" (angol nyelven).
- ↑ "Istók Margit halálozási dátuma Makó város Polgármesterének Makó Képviselő-testülete számára készült előterjesztésében, 2013. március 13" (PDF). 2022. január 10. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2022. január 10..
- ↑ Gyászhíre a június 22-i temetési időponttal. Reggeli Délvilág, 1995. június 21. 143. szám, 8. oldal
- 1 2 3 Forgó Géza-Mendei Árpád: Emlékjelek és emléktáblák Makón (Makó, 2019). ISBN 978-615-00-6469-7
- ↑ Patikák Csongrád megyében
- ↑ Sulinet.hu
- ↑ Viharsarok, 1950. augusztus 11-i száma
- ↑ Viharsarok, 1950. augusztus 14-i száma
- ↑ Délmagyarország, 1950. október 20-i száma
- ↑ Familysearch.org
- ↑ Művelődési Közlöny, 1979. április 5-i száma
- ↑ JAM Adattár 3302/2023/0.
- ↑ JAM Adattár 3302/2024/5/5.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szikszai Zsuzsanna: Istók Margit. Egykor élt makói zongoraművész és zenepedagógus legendás család-, és élettörténete. 156-313. oldal. Makó, 2025. ISBN 978-615-5953-08-8
- Gilinger Katalin: Istók Margit zongoratanár (1901–1995)
- A Makói József Attila Múzeum Évkönyve V. (2023) ISSN 2559-9488
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Szerkesztette: Székely András. Budapest, Zeneműkiadó, 1979, 1988.