Ismaël Boulliau
| Ismaël Boulliau | |
 | |
| Született | 1605. szeptember 28.[1] Loudun[2] |
| Elhunyt | 1694. november 25. (89 évesen)[1][2] Párizs[2] |
| Állampolgársága | francia[2] |
| Foglalkozása |
|
| Kitüntetései | Royal Society tagja |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ismaël Boulliau témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ismaël Boulliau [ejtsd: bujjó] latinizálva Ismaël Bullialdus (Loudun (Poitou-Charentes), 1605. szeptember 28. – Párizs, 1694. november 25.) francia matematikus és csillagász.
Élete[szerkesztés]
Ismaël Boulliau és Susanna Motet kálvinista szülők gyermekeként született, 21 éves korában áttért a katolikus hitre. 1632-ben költözött Párizsba, ahol könyvtárosként dolgozott. A Kopernikusz-féle világrendszer egyik hathatós védője volt. Meghalt mint a szent-victori kolostor apátja. Számos csillagászati és matematikai értekezést írt. Barátságban állt Pierre Gassendivel, Christiaan Huygens-szel, Marin Mersenne-nel és Blaise Pascallal. 1667. április 4-én a Royal Society tagjai közé választották.
Emlékezete[szerkesztés]
Tiszteletére nevezték el a Holdon a Bullialdus krátert.
Jelentősebb művei[szerkesztés]
- De natura lucis (1638)
- Philolai, sive dissertationes de vero systemate mundi libri IV. (Amstel, 1639)
- Expositio rerum mathematicarum ad legendum Platonem utilium (1644)
- Astronomia philolaica (Párizs, 1645)
- De lineis spiralibus (1657)
- Opus novum ad arithmeticam infinitorum (1682)
- Ad astronomos monita duo (1667)
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Bokor József (szerk.). Boulliau, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
