Irk Károly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Irk Károly
Született 1882. augusztus 28.
Csernátfalu
Elhunyt 1924. július 1. (41 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása vegyészmérnök,
biokémikus
Sírhely Fiumei Úti Sírkert

Irk Károly (Csernátfalu, 1882. augusztus 28.Budapest, 1924. július 1.) vegyészmérnök, biokémikus. Az első magyarországi gyógynövénykutató intézet alapítója, Irk Albert (1884–1952) jogász, kriminológus bátyja.

Élete[szerkesztés]

Felsőfokú tanulmányait előbb a kolozsvári, majd a budapesti tudományegyetem kémia szakán folytatta, bölcsészdoktori oklevelét végül 1905-ben szerezte meg Budapesten. 1907-től a kolozsvári Gazdasági Akadémián oktatott tanársegédként. 1908-ban az intézmény szervezeti keretén belül megalapította az ország első gyógynövény-kísérleti állomását. 1914-ben állami ösztöndíjjal németországi tanulmányutat tett, amelynek során a német gyógynövény- és illóolajiparról szerzett közelebbi ismereteket. 1915-től a földművelésügyi minisztérium kísérleti osztályának munkatársaként dolgozott, ezzel párhuzamosan korai haláláig az 1918-ban megalakult fővárosi Gyógynövénykutató Intézet tudományos-szakmai munkáját irányította igazgatóként.

Munkássága[szerkesztés]

Munkásságával megvetette a magyarországi gyógynövényipar alapjait. Kutatásaiban és írásaiban növényi biokémiával, gyógynövényipari kémiai eljárásokkal és a gyógynövénytermelés gazdasági hasznával foglalkozott.

Főbb művei[szerkesztés]

  • A gázok abszorpció-koefficienseinek a hőmérséklettel való változása sóoldatokban, Budapest, 1905.
  • A magyar borsosmenta olaj mentholtartalmáról, Budapest, 1910 (Baintner Ferenccel).
  • Adatok a bivaltejek vizsgálatához, Budapest, 1910 (Baintner Ferenccel).

Források[szerkesztés]

Egyéb információk[szerkesztés]