Inszar (Inszari járás)
| Inszar | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Föderációs alany | Mordvinföld | ||
| Járás | Inszari | ||
| Irányítószám | 431430 | ||
| Körzethívószám | 83449 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 7920 fő (2021) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 53° 52′, k. h. 44° 22′53.866667°N 44.366667°EKoordináták: é. sz. 53° 52′, k. h. 44° 22′53.866667°N 44.366667°E | |||
 Inszar
Pozíció Mordvinföld térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Inszar témájú médiaállományokat. | |||
_(1781).png)
Inszar (oroszul: Инсар) város Oroszországban, Mordvinföldön, az Inszari járás székhelye.
Lakossága: 8687 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[1]
Neve két mordvin szó: pne ('nagy') és szara ('mocsár, mocsaras árterült') összetételéből keletkezett.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]Mordvinföld déli részén, Szaranszktól 77 km-re délnyugatra, az Issza folyó bal partján, az Inszarka mellékfolyó torkolatánál fekszik. A legközelebbi vasútállomás a 18 km-rel északabbra fekvő Kadoskino, a Rjazany–Ruzajevka–Szaranszk vonalon.
Története
[szerkesztés]Az orosz állam délkeleti határát védő egyik erődként alapították 1647-ben. A déli sztyeppékről az északi Tyemnyikov felé tartó és a nyugatról keletre, Kazanyba tartó utak kereszteződésében épült. 1774-ben a Pugacsov-féle felkelés csapatai pusztították. 1780-ban ujezd székhelye és város lett, 1801-től a Penzai kormányzósághoz tartozott. 1869-ben a falunak kb. 3900 lakosa és négy temploma volt, egyházi iskola, kórház, posta állomás, bőrkikészítő üzem működött. A 19. század közepére a település felső részén klasszicista stílusú városközpont alakult ki a főtérrel és az igazgatási épületekkel. Ott épült fel a Rozsgyesztvenszkij-templom is 1823-ban.
1926-ban falusi jellegű településsé minősítették, de 1928-ban járási központ és 1958-ban ismét város lett. A régi építményekből fennmaradt a kereskedősor, a 19. század második felében épült néhány lakóház és a Szent Olga női kolostor épülete (1914). Utóbbiban a helytörténeti múzeum kapott helyet, de a 21. század elején azt új helyre költöztették, és a kolostor újból működik.
Gazdasága
[szerkesztés]A város első nagy ipari létesítményét, a szövőgyárat 1961-ben helyezték üzembe. Mellette az évek során lakótelep épült. A vállalat utóda Lenta Kft néven 2011-ben kezdte meg a termelést korszerű német gépsorokon, 2013-ban pedig az üvegszálas szövetek gyártását.[2] A Neon Rt a ruzajevkai nagy vagongyár alvállalkozója, beszállítója.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 5.)
- ↑ O kompanyii (orosz nyelven). A gyár honlapja
- ↑ OAO Neon (orosz nyelven). E-mordovia.ru, 2011. szeptember 2. [2016. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 3.)
Források
[szerkesztés]- Enciklopegyija Brokgauza i Efrona (orosz nyelven) (1890–1907)
- szerk.: Je. M. Poszpelov: Geograficseszkije nazvanyija mira: Toponyimicseszkij szlovar (orosz nyelven) (2001)
- Inszar (orosz nyelven). Mordovia.info
- Szaranszk i drugije krupnije goroda (orosz nyelven). Mordoviyarsp.ru. [2015. február 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 3.)