Innocent Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Innocent Ferenc
Innocent Ferenc, Hamza Irma és Innocent Máté
Innocent Ferenc, Hamza Irma és Innocent Máté
Született1859. január 28.[1][2]
Pest[3]
Elhunyt1934. október 16. (75 évesen)[1][4][5]
Pátka
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • festőművész
  • művész
  • illusztrátor
IskoláiMagyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde (1876–1885)
A Wikimédia Commons tartalmaz Innocent Ferenc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Innocent Ferenc (Budapest, 1859. január 28. – Pátka, 1934. október 16.) festőművész.

Élete[szerkesztés]

1859. január 28-án született Pesten. A középiskola elvégzése után két évig a budapesti Mintarajz tanodában tanult Székely Bertalannál, majd külföldi tanulmányútra indult a Bécsi Képzőművészeti Akadémiára. Állami ösztöndíjjal tanult Münchenben és Antwerpenben. Járt Párizsban és Rómában is. Külföldi tartózkodásának idejére esnek legismertebb képei: Antonius beszéde Caesar holtteste fölött, a Flamana typusok, Piéta (ezzel a képével 1881-ben a Műcsarnokban egyház festészeti pályázaton 3. helyezést nyert el).

Hazatérve a budapesti II. kerületi állami főreál iskolában lett rajztanár, majd később az intézmény igazgatójává is megválasztották. Elsősorban női portrékat és oltárképeket festett. Oltárképei a müncheni akadémikus iskola stílusát képviselik. Ide tartoznak: az egri cisztercita templom mennyezet képei – amelyet 1887-ben festett –, a zirci apátsági templom és sekrestye összes falfestményei és oltárképei 1891-ben, valamint a budai Szent Erzsébet-kolostor oltár- és mennyezetképei.

A Műcsarnok és az 1894–1949 között fennálló Nemzeti Szalon egyik állandó kiállítója volt. 1915-ben tagja lett a Képzőművészeti Társulat Festészeti Szakbizottságának.

Élete utolsó éveit Pátkán töltötte, de nem tudjuk miért és mikor költözött a fővárosból Pátkára, és itt milyen művészi tevékenységet végzett. Itt érte a halál 1934. október 16-án. Sírja a római katolikus temetőben található. Sírján Szent Cecíliát ábrázoló szentkép volt elhelyezve, amely sajnos mára már elveszett.

Művei[szerkesztés]

Legismertebb képei[szerkesztés]

  • Antonius beszéde Caesar holtteste fölött
  • Flamana typusok
  • Piéta

Nagyobb kompozíciói[szerkesztés]

  • Cenci Beatrix
  • Kereszt alján
  • Műteremben

Női portréi[szerkesztés]

  • Evchen, Brigitta, Éva, Rokokó nő, Miss Rosa, Lidi, Lisier, Cantelena.

Ismertebb zsánerképei[szerkesztés]

  • Vasárnap reggel, Merengés, Szerelmes levél, Aennchen von Tharau, Madrigál, A boszorkány, Chrysanthemum, Rabnő, Ifjúság, Ave Maria.

Egyéb alkotásai[szerkesztés]

  • Mese, Fátyoltánc, Pók, Vízi liliom, Patrícius, Sírbatétel
  • Rákos Jenő arcképe

Emlékezete[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Művészeti lexikon II. (F–K). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981. 455. o.
  • Magyar művészeti lexikon. A magyar művészek, magyar városok, községek, magyaregyesületek, újságok, lapok ismertető lexikona (Budapest, 1938)
  • Új magyar életrajzi lexikon III. kötet H-K. (főszerkesztő: Markó László, Budapest, Magyar Könyvklub, Budapest, 2002)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. augusztus 18.)
  2. ↑ Ferenc Innocent (angol nyelven). Oxford University Press, 2006
  3. ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC06707/06794.htm, 2017. december 18.
  4. ↑ Artnet. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ Web umenia (szlovák, cseh és angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Innocent_Ferenc&oldid=22121987”