Illei Takács Károly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Illei Takács Károly katolikus pap, tanár, alkalmi költő.

Élete[szerkesztés]

Pécskán volt pap,[1] tevékenykedett a nagyváradi egyházmegye derecskei adminisztrátoraként, majd 1801. októbertől a nagyváradi római katolikus főgimnázium vallástanára lett.[2] Utóbb Érkeserűn volt plébános, és talán ivásra adta a fejét, legalábbis Kazinczy Ferenc naplóbejegyzéséből erre lehet következtetni: „A’ Váradi Fő Gymnasium Exhortátora Illei Takács Károly, versgyártó de jó ember, most Keserűi Plebánus, még nem gyengítette volt el annyira fejét mint azolta, a, ’s józanon méne-el.”[3]

Barátságból segített Csokonainak műveinek kiadatásában, akivel számos levelet is váltott. A kiadásra vonatkozó erőfeszítéseit a költő halála után is folytatta.[4][5] Csokonai Lilla-verseinek első, 1805-ös kiadása a költő előbeszéde nélkül, Takács Károlynak Csokonai Vitéz Mihály halálára című költeményével jelent meg.[6]

Illei Takács Károly a mai irodalomtörténeti kánonban nem szerepel, de az első magyar lírai antológia, a váci Énekes Gyűjtemény című antológia 1803-as kiadásának előszava Faludi Ferenccel, Ányos Pállal, Rájnis Józseffel, Virág Benedekkel, Kazinczy Ferenccel és V. Csokonai Mihállyal [!] helyezte azonos szintre.[7]

Munkái[szerkesztés]

  • Vers-oszlop, mellyet Ngys. és Főtiszt. Póka-Teleki Kondé Miklós urnak, midőn a nagy-váradi püspökségre lépne, tiszteletére emelt 1801. Debrecen.
  • A nagy-váradi szelidebb tudományokat gyakorló ifjuságnak öröme, Tokody György urnak neve napján 1802. Nagyvárad. (Költemény).
  • Ének Póka-Teleki Kondé Miklós urnak, nagy-váradi püspöknek halálakor karátson hav. 18. napj. 1802. Nagyvárad.
  • Ama nagy érdemű híres Felső-Pulyai Büky József urnak neve napján 1804. szíves indulatból. Nagyvárad. (Költemény).
  • Mélt. gróf Keresztszegi Csáky László urnak neve napjára szentelt versek. Nagyvárad, 1804.
  • A jót tévő és jót vévő között egy pár levél. Nagyvárad, 1805. A báró Vay László által fordított Német hívség című munka melléklete. Ugyanezt a művet 1806-ban ismét kiadták, Takácsnak A magyar hívség s annak summás leírása három részben Magyarországra tekintve című betoldásával.[2]
  • Méltgs l. b. Vayai Vay László urnak... neve napján Sz. Iván havának 27-dikén. Nagyvárad, 1806. (Költemény).
  • Méltsg. l. b. Vayai Vay László urnak... születése napján Szent György havának 24-dikén. Nagyvárad, 1806. (Költemény).
  • Az Erdélyi Múzeum-Egylet Bölcselet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztályának Kiadványai 8. kötet (1891.) 6.
  • Ft. Molnár János urnak, a nagyváradi káptalan kis prépostjának neve napján 19-dik Mártziusban 1819. Nagyvárad. (Költemény).
  • Dana, nagy érdemű Wennesy Ferencz ur tiszteletére. Minekutánna ősével, és az utánna következőkkel együtt, a hosszúgályi posta hivatalban száz esztendőket folyvást eltöltött. Első Januáriusban 1819. eldoromboltatta. Nagyvárad.
  • Örömzengés, Diószeghi Erdődy László urnak neve napján 27-dik Jún. 1821. Debrecen. (Költemény).

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Márki Sándor: Arad vármegye és Arad szab. kir. város monographiája. Szerk. Jancsó Benedek, a 3. kötettől Somogyi Gyula. Arad: Monographia-Bizottság. [1892]–.  
  2. ^ a b Széchy Károly: Kazinczy Ferencz levelezése. Az Erdélyi Múzeum-Egylet Bölcselet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztályának Kiadványai, VIII. évf. 6. sz. (1891) 538–539. o.
  3. Kazinczy Ferenc: Művei. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó. 262. o. ISBN 978 963 473 298 3  
  4. Csokonai Vitéz Mihály - Feljegyzések. Sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta Borbély Szilárd, Debreczeni Attila, Orosz Beáta, Szép Beáta. Budapest: Akadémiai. 2002. 598. o. ISBN 963 05 7923 5  
  5. Csokonai Vitéz Mihály: Levelezés. Sajtó alá rend. és a jegyzeteket írta Debreczeni Attila. Budapest: Akadémiai. 1999. ISBN 963 05 7628 7  
  6. Csokonai Vitéz Mihály: Összes művei: Három kötetben, 1. kötet, 2. rész. Bevezetéssel ellátva kiadták Harsányi István és Dr. Gulyás József. (hely nélkül): Genius. 1850. 449. o.   [lábjegyzet]
  7. Csörsz Rumen István: Az első magyar lírai antológia: a váci Énekes Gyűjtemény (1799, 1801, 1803, 1823). Doromb, (2002) 163. o.

Források[szerkesztés]