Ikvai Nándor
| Ikvai Nándor | |
| Született | Iváncsics Nándor 1935. március 17.[1] Petőháza |
| Elhunyt | 1988. január 29. (52 évesen)[1] Szentendre |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Ikvainé Sándor Ildikó[2] |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | múzeumigazgató |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ikvai Nándor, születési és 1961-ig használt nevén Iváncsics Nándor (Petőháza, 1935. március 17. – Szentendre, 1988. január 29.) magyar néprajztudós, muzeológus, múzeumigazgató, szakíró.
Élete[szerkesztés]
Szerény földművescsaládból származott. Középiskolai tanulmányait a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban végezte. 1954 és 1955 között a Soproni cukorgyár raktári munkásaként dolgozott. Később a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszékén folytatott tanulmányokat. 1959-től a debreceni Déri Múzeumban, 1960-tól a Hajdú-Bihar Megyei Tanács művelődési osztályán dolgozott. 1960-ban néprajz szakos muzeológus oklevelet, 1965-ben doktorátust szerzett.
1961-ben, 26 éves korában felkérték a Ceglédi Kossuth Múzeum igazgatására. 1968-tól a Pest Megyei Múzeumi Szervezet igazgatói tisztségét töltötte be. 1980-tól haláláig a Művelődési Minisztérium Múzeumi Osztályának munkatársa volt.
Szerepet vállalt a Pest megyei múzeumi hálózat fejlesztésében, tájmúzeumok megalapítása fűződik a nevéhez (Cegléd, Szentendre, Vác). Emellett múzeumi törvényeket és szabályzatokat dolgozott ki.
1988 elején váratlanul hunyt el 53. életévében.
Művei[szerkesztés]
Ikvai Nándor élete során számtalan folyóiratcikket írt néprajzi témakörökben, illetve szerkesztett ilyen jellegű szakmai újságokat. Ezek részleges felsorolása Ikvai Névpontos oldalán olvasható. Fő kutatási területe a népi földművelő gazdálkodás, Sopron és környékének népszokásai, a Börzsöny, Zempléni hegység és a Tápió mente földművelése volt.
Önállóan megjelent könyvei, kiadványai:
- Falumúzeum. Néprajzi útmutató helytörténeti gyűjtőknek. 12 táblával. (Debrecen, 1961)
- Az ötvenéves Ceglédi Múzeum története és a Kossuth-kultusz. (Ceglédi füzetek. 16–17. Cegléd, 1967)
- Kiállítások a művelődési házban. (Pest megyei módszertani füzetek. Bp., 1968)
- Pest megyei múzeumi füzetek. 11. Szentendre, 1979)
- Ceglédi évszázadok. Vezető a ceglédi Kossuth Múzeumhoz. (Ceglédi füzetek. 20. Cegléd, 1972)
- A tövisborona Észak-Magyarországon és szlovákiai párhuzamai. 4 képpel. Miscellanea Ethnologica Carpatho-Balcanica. 4. Bp., 1981 (Ethnographia, 1981-es évfolyamán jelent meg először)
- Etnikai és interetnikai vizsgálatok tanulságai az Ipoly két partján. (A csehszlovákiai magyar nemzetiség néprajzi kutatása. Pozsony-Bratislava, 1981)
Források[szerkesztés]
- Eperjessy Ernő: Ikvai Nándor halálára In.: Honismeret 16. évf. 4. sz. (1988.)
- Magyar néprajzi lexikon I–V. Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1977–1982. ISBN 963-05-1285-8 [1]
- Ikvai Nándor. nevpont.hu. (Hozzáférés: 2021. szeptember 2.)
- 30 évvel ezelőtt hunyt el Ikvai Nándor. Széchenyi István Városi Könyvtár. (Hozzáférés: 2021. szeptember 2.)
- Szentendrei Arcképcsarnok II. (Elődeink), Szentendre, 2006, 70. o. ( → elektronikus elérhetőség: [2])
- Gunda Béla: Ikvai Nándor búcsúztatója, Pest Megyei Múzeumi Híradó, XV, 1988. 1-2., 9-11. o.
- Paládi Kovács Attila búcsúbeszéde Ikvai Nándor temetésén, Pest Megyei Múzeumi Híradó, 12-17. o.
- Néprajzi Hírek, XVII., I. 42-44. o.
- Bényei József: Három fejfa. Főhajtás el távozott barátaim előtt, Hajdú-Bihari Napló, 1988. okt. 1., 8-9. o.
- Selmeczi Kovács Attila: Ikvai Nándor 1935–1988, Agrártörténeti Szemle, XXXII., 1990, 269-279.
- Tanulmányok Ikvai Nándor emlékére. I–II. Tanulmánygyűjtemény, Studia Comitatensia 23-24. Szerk. Novák László. Szentendre, 1994
- Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Budapest: Pulszky Társaság; Tarsoly. 2002. ISBN 963-86222-4-5, 406-407. o.