Igazságügyi palota (Kaposvár)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Igazságügyi palota
Kaposvári Törvényszék
A palota 2017-ben
A palota 2017-ben
Település Kaposvár
Cím Magyarország Kaposvár, Bajcsy-Zsilinszky utca 3.
Építési adatok
Építés éve 1905–1907 (113 éves)
Megnyitás 1908. február 25.
Építési stílus szecessziós, eklektikus
Védettség helyi védelem
Tervező Károlyi Emil, Marton Ákos, Riemer Márkus
Kivitelező Ritter Ignác
Hasznosítása
Felhasználási terület törvényszék, járásbíróság, ügyészség
Alapadatok
Tszf. magasság152 m
Alaprajz közel téglalap
Hosszúsága78 m
Egyéb jellemzők
Emeletek száma 2
Különlegességek Iustitia-szobor az épület tetején
Elhelyezkedése
Igazságügyi palota (Kaposvár)
Igazságügyi palota
Igazságügyi palota
Pozíció Kaposvár térképén
é. sz. 46° 21′ 32″, k. h. 17° 47′ 25″Koordináták: é. sz. 46° 21′ 32″, k. h. 17° 47′ 25″

Az Igazságügyi palota Kaposvár egyik építészeti értéke, a város egyik legnagyobb középülete. Ma a kaposvári törvényszék, a járásbíróság és az ügyészség működik benne.

Története[szerkesztés]

Az első kaposvári törvényszéki elnök, Kriszt János 1872-ben tette le az esküt a törvényszék, az ügyészség és a járásbíróságok többi tagjával egy időben, ám a helyi igazságszolgáltatásnak ekkor még nem volt önálló épülete: a Vármegyeházán rendezkedtek be. Mivel itt a körülmények egyre szűkösebbé váltak, 1889 őszén a vármegyei törvényhatósági bizottság közgyűlésén napirendre vették egy új palota építésének tervét, amelyről hamarosan vita is indult a város, a vármegye és az igazságügyi miniszter között. 1901 áprilisában született meg az az egyezség, amelynek során a város az egykori Meggyes-telken található területet átadta az államnak, cserébe pedig megkapta a vármegyeháztól nyugatra álló, rozoga „központi sörházat”.[1]

Az építkezés tervpályázatát 1902-ben írták ki, ám az előkészítő munkálatok elhúzódása miatt csak 1905 szeptemberében indultak el az alapozási munkálatok. A Károlyi Emil, Marton Ákos és Reimer Márkus tervei alapján a budapesti Fejér Lajos építési vállalkozó megbízásából Ritter Ignác kivitelezésében készülő palota építését egy ideig hátráltatta ugyan a munkások sztrájkja, ám 1906 nyarára már szinte el is készült az épület: a bokrétaünnepet június 29-én tartották, majd nekiláttak a tetőfedésnek.[2] Ezután még egy évig dolgoztak rajta, majd a befejezési bizonylatot 1907. július 23-án adták ki. Október elején a törvényszék és a járásbíróság már be is költözött új otthonába, bár a hivatalos átadás-átvételre csak 1908. február 15-én került sor egy kevés építészeti hiánypótlás megtörténte után.[1] A palota kovácsoltvas-munkáit László Viktor készítette 1906-ban.[2]

Megnyitásától kezdve folyamatosan az igazságszolgáltatás intézményei működnek benne, de ideiglenesen helyt adott más céloknak is: az első világháború idején a Főgimnáziumból kiszorult diákokat tanították itt, 1918-ban a vármegyei múzeum gyűjteményét telepítették ide, néhány hónappal később, novemberben pedig a munkásotthon és a Kaposvári Munkástanács is itt, a második emeleten lelt otthonra. 1919 ősze és 1925 vége között a Kaposvári Egyesületi Leány-középiskola folytatott oktatási tevékenységet az épületben. 1924-ben a palota dísztermében alakult meg a Kaposvári Ügyvédi Kamara, 1950-ben pedig az első emeletre beköltöztették a Somogy Megyei Tatarozó és Építő Vállalatot is. 1956. szeptember 21-én Máriássy Judit, Tamási Lajos és Sipos Gyula, az Irodalmi Újság szerkesztői rendeztek ankétot a nagyteremben, 1979-ben Nemeskürty István tartott itt előadást, 1992-ben pedig itt alakult meg a Somssich-Táncsics Gimnázium Baráti Köre is.[1]

Az 1950-es évek elején (többek között Hermann István kőművesmester és Kovács Gy. József bádogosmester közreműködésével) felújítási munkák zajlottak az épületen, majd a Somogyterv tervei szerint 1984 és 1988 között[2] egy még nagyobb felújításra került sor. Az 1990-es években kétszer is kicserélték a tetőt (1992-ben és 1994-ben[2]), 2004 októberében pedig felavatták az ötezer kötetes Berzsenyi Dániel bírósági könyvtárat.[1] A 2010-es években újabb külső felújítás történt.

Az épület[szerkesztés]

A közel téglalap alaprajzú, szimmetrikus épület két belső udvaros klasszikus palotaelrendezésű. Főhomlokzata 19, oldalhomlokzata 8 boltszakaszból áll. A bejárati rizalit nagyméretű oszlopokkal alátámasztott timpanonnal záródik, amelynek tetején két csonkatorony között Iustitia római istennő mészkőből készült szobra látható. Ennek különlegessége, hogy a szokásos ábrázolásoktól eltérően nincs bekötve a szeme, a mérleget pedig jobb, a pallost bal kezében tartja. Az épület méretéhez képest kis méretű bejárati kapu fölött latin felirat olvasható (igaz, az elméletileg helyes C helyett K betűt írtak bele): VERITAS JURIS DIKTIO, azaz „Az igazság a jog diktálója”. A sarokrizalitok tetején attikafal látható, és ezeken a rizalitokon ugyanúgy, mint az egész homlokzaton megfigyelhető, hogy az emeleteket széles, magas pilaszterek kötik össze. Az alsó szint vízszintes csíkokkal díszített, eklektikus jegyeket mutat, ablakai egyenes záródásúak, csakúgy, mint a legfelső szintéi, ám az első emeleten félkörös záródású nyílászárók kaptak helyet. Ezeknek szecessziós stílusú, füzérdíszes mellvédmezői vannak, míg a felső szint ablakait geometrikus keret veszi körül. Az alsó szintet a többitől övpárkány választja el. Az épület díszítésére sokhelyütt hajlékony vonalak és növényi díszítések jellemzők, de több stukkódíszen előfordul a szecesszióra jellemző női arc is.[1][2]

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. a b c d e L. Balogh Krisztina, Nagy Zoltán. Kaposvár 300 – Helytörténeti olvasókönyv, 140–141. oldal. Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata (2013). ISBN 978-963-87678-5-1 
  2. a b c d e Igazságügyi Palota. MVKKVár. (Hozzáférés: 2017. június 27.)

További információk[szerkesztés]