Iancu Laura

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Iancu Laura
IancuLauraFotoThalerTamas.JPG
Született 1978. december 30. (38 éves)
Magyarfalu
Foglalkozása
Kitüntetései
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Iancu Laura témájú médiaállományokat.

Iancu Laura (Magyarfalu, Moldva (Románia), 1978. december 30.–) József Attila-díjas magyar író és költő, néprajzkutató.

Élete[szerkesztés]

Középfokú tanulmányait a csíkszeredai Nagy István Zenei és Képzőművészeti Líceumban végezte 1997-ben. Budapesten óvodapedagógusként, majd teológus-hittanárként diplomázott. A BCE Századvég Politikai Iskolában politikai szakértőként, a Szegedi Tudományegyetemen néprajzosként végzett, majd a Pécsi Tudományegyetem Néprajzi Tanszékén szerezte meg PhD fokozatát. 2010 óta az MTA BTK Néprajztudományi Intézetének munkatársa. Kutatói tevékenységének fókuszában a moldvai magyarság vallásosságának vizsgálata és identitásának kérdései állnak. 2013-ban megkapta a Magyar Néprajzi Társaság Jankó János-díját.

2000-től jelennek meg szépírásai. 2012-ben József Attila-díjat kapott. 2006-tól a csíkszeredai Moldvai Magyarság című folyóirat budapesti szerkesztője. Az Erdélyi Magyar Írók Ligája és a Magyar Írószövetség tagja. 2013 óta a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.[1] 2016 óta a Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalmának kollégiumának MMA által delegált tagja.[2] 2017-ben mutatták be Szeretföld című kisregényéből adaptált, közösségi finanszírozással készült filmet.

Művei[szerkesztés]

Szépirodalmi munkássága[szerkesztés]

  • Pár csángó szó (versek, Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2004)
  • Karmaiból kihullajt (versek, Magyar Napló Kiadó, Budapest, 2007)
  • Életfogytiglan (levelek, Jankovics Marcell illusztrációival, Universitas Szeged Kiadó, 2009)
  • Névtelen nap (versek, Kortárs Kiadó, Budapest, 2009)
  • Szeretföld (kisregény, Magyar Napló Kiadó, Budapest, 2011)
  • Kinek a semmi a mindene (versek, Magyar Napló Kiadó, Budapest, 2012)
  • Petrás Incze János (dráma, Magyar Napló Kiadó, Budapest, 2013)
  • Míg kabátot cserél Isten (versek, Magyar Napló, Budapest, 2014)

Tudományos munkássága[szerkesztés]

  • Johófiú Jankó (mesék, Somhegyi Kiadó, Velence, 2002)
  • Magyarfalusi csángó népmesék és más beszédek. Hegedűs Lajos 1950-es évekbeli és saját 2000-es évekből származó gyűjtéséből összeállította Iancu Laura.
  • Magyarfalusi emlékek (fényképmonográfia, MTA NKI, Budapest, 2005)
  • Az aranyréce. Mesék Moldvából. (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2005)

Iancu Laura és Bakos Márta, a Tájszólam Egyesület vezetőjének közös gyűjtése.

  • Jeles napok, ünnepi szokások a moldvai Magyarfaluban (etnográfia, Lucidus Kiadó, Budapest, 2011)
  • Vallás Magyarfaluban. Néprajzi vizsgálat. (etnográfia, L'Harmattan Kiadó, Budapest, 2013)
  • Csángómagyar legendák. Moldvai magyar mondák és történetek; összeáll. Iancu Laura, szerk. Iancu Laura, Albertné Révay Rita; Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület–Babér, Bp., 2015
  • 2011a. Vallás, prédikáció, funkció. Kortárs 55. évf. 6. sz., 94-106.
  • 2011b. Meeting of the traditional peasant world and reliogisity with the globalized world. Changes in the religious life of a Hungarian village, Magyarfalu (Arini) in Moldavia. Acta Ethnographica Hungarica, 56 (1.) pp. 3–9.
  • 2010a. Világkép, vallás és betegség Magyarfaluban. In Pócs Éva (szerk.): Mágikus és szakrális medicina. Tanulmányok a transzcendensről VII. Budapest, Balassi Kiadó, 184-202.
  • 2010b. Vallás és nyelv. In Szemerkényi Ágnes (szerk.): Folklór és nyelv. Akadémiai Kiadó, Budapest, 179-189.
  • 2010c. Kép és kultusz Magyarfalu vallásában. Ikonográfiai jegyzetek. In Mód László – Simon András (szerk.): Olvasó. Tanulmányok a 60 esztendős Barna Gábor tiszteletére. Szeged, Gerhardus Kiadó, 196-208.
  • 2010d. Olvasásszokások a szóbeli kultúrában. Biblia(használat) Magyarfaluban. Kortás, 54. évf., 10. sz. 38-46.
  • 2010e. Midwinter dramatic plays and singing customs in Magyarfalu In Acta Ethnographica Hungarica, 55. (1). Akadémiai Kiadó, Budapest, 57-68.
  • 2010f. Középkor-olvasatok. Kinda István: Ellenőrzött közösségek. Szabályok, vétkek és büntetések a moldvai csángó falvakban. Mentor Kiadó, Marosvásárhely,
  • 2010g. Csángómagyar falvak. Moldvai magyar vonatkozású települések történeti tára I. A-G. In Művelődés, XXXVIII. évf. 99.
  • 2009a. Codex Gazdaleciensis. Gazda László: Csángómagyar falvak I. A-G. Nap Kiadó, Budapest. In Új Könyvpiac XIX. évf. december
  • 2009b. Ismét a folklór szimbolikus formáiról. Tánczos Vilmos: Szimbolikus formák a folklórban. Korunk, III. évf., jún. 118-120.
  • 2009c. Télközépi dramatikus játékok, énekes szokások Magyarfaluban. In Szemerkényi Ágnes (szerk.): Folklór és zene. Budapest: Akadémiai Kiadó, 429-444.
  • 2009d. „Édesanyám nem használ gyertyát! Ő nem lát! A gyertya, mint a világosságtól a Fényig tartó peregrináció szentelménye. In Barna Gábor – Gyöngyössy Orsoly – Bodosi-Kocsi Nóra (szerk.): Érzékek és vallás. Szeged: Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék, 197-210.

Díjak, elismerések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Spanyolnátha
  • Bozók Ferenc: Iancu Laurával a budapesti Károlyi étteremben (interjú); in. Bozók Ferenc Kortársalgó c. könyve, (129-138. oldal), Hét Krajcár Kiadó, 2013.