IV. Szadet Giráj krími kán
| IV. Szadet Giráj ٤سعادت كراى | |
| Krími tatár kánság | |
| Uralkodási ideje | |
| 1717 – 1724 | |
| Elődje | III. Devlet |
| Utódja | II. Mengli |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Giráj-dinasztia |
| Született | 1662 |
| Elhunyt | 1732 (70 évesen) Jambol |
| Nyughelye | Jambol |
| Édesapja | I. Szelim Giráj |
| Gyermekei | Szelim Szalih Halim Devlet Muhammed Numan Múmin Hadzsi |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
IV. Szadet Giráj (krími tatár: IV Saadet Geray, ٤سعادت كراى), (1662 – 1732) krími tatár kán, I. Szelim Giráj kán fia.
Szadet 1692 és 1699 között a Krím félsziget bejáratát védő perekopi erődnek volt a parancsnoka. 1699-ben előbb núreddinnek, majd még ugyanabban az évben kalgának nevezték ki, mely méltóságot 1703-ig viselte. II. Devlet Giráj kán idejében is ő volt a kalga (1708—1713). 1717-ben a szultán őt nevezte ki kánnak, miután a krími tatárok ragaszkodtak ahhoz, hogy I. Szelim valamelyik fia kormányozza őket.
Uralkodása kezdetén a magyarországi határra vonult, ahol az osztrák-török háború folyt. Egy jelentős tatár lovas segédcsapat részt vett a péterváradi csatában, majd nagy hordák özönlötték el Erdélyt, de a helyi lakosság és a nemesek szétverték őket (utolsó tatárjárás). Érdemleges tatár részvétel nem zajlott a konfliktusban, s a békét is hamarosan megkötötték. A Krímre visszatérve több tisztségviselőt kicserélt, hozzá hűséges emberekkel véve körbe magát. Ezzel viszont magára haragította a leváltottak rokonságát, főleg a Sirin klánt, amely a legerősebb volt a tatár nemzetségek közül. A Sirin-beli bégek szervezkedni kezdtek az elmozdítására: gyávasággal, lustasággal, igazságtalansággal vádolták és levelet írtak a szultánnak is, hogy a kán leváltását kérjék. 1720-ban Szadet az Észak-Kaukázusi lázongó cserkeszek ellen vezetett hadjáratot, ahol fogságba került. 1724-ben tért vissza a Krímre. A palotájába hívta össze a Sirin klán vezetőit, ám a vita során azok rátámadtak és kikergették a palotából. Szadet nem akarta, hogy a konfliktus véres polgárháborúvá fajuljon, ezért inkább lemondott a trónról. Nyolc évvel később halt a ruméliai Jambolban, a helyi mecsetben temették el.
Források[szerkesztés]
- О. Гайворонский «Созвездие Гераев»
- О. Гайворонский «Повелители двух материков» тома 1-2
- Халим Гирай «Розовый куст ханов» (история крымских ханов)
- Howorth, Henry Hoyle. History of the Mongols, from the 9th to the 19th Century. Part II, division I. The so-called tartars of Russia and Central Asia. Londres: Longmans, Green and Co, 1880.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Саадет IV Герай című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
| Előző uralkodó: III. Devlet Giráj |
|
Következő uralkodó: II. Mengli Giráj |
.svg){kind=icon}
