III. Szelim Giráj krími kán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
III. Szelim Giráj
٣ سليم كراى
Krími tatár kánság
Uralkodási ideje
1765 1767
17701771
Elődje Kirim Giráj
Utódja Makszud Giráj
Életrajzi adatok
Uralkodóház Giráj-dinasztia
Született 1713
Elhunyt 1786 (73 évesen)
Vize
NyughelyeTörökország
Édesapja II. Fetih Giráj

III. Szelim Giráj (krími tatár: III Selim Geray, ٣ سليم كراى), (17131786) krími tatár kán, II. Fetih Giráj kán fia.

Első uralkodása[szerkesztés]

Szelim 1748 és 1756 között Arszlán kán kalgája volt. 1765-ben a szultán őt nevezte ki krími kánnak, miután Kirim Girájt lemondatta. Szelim fivéreit, Mehmedet és Kirimet tette meg kalgának és núreddinnek. Több kánhoz hasonlóan ő is a terjeszkedő Orosz Birodalmat tekintette a Krím legfőbb ellenfelének, így oroszellenes politikát folytatott. Megparancsolta, hogy űzzék el a bahcsiszeráji orosz konzult (de aztán hagyta magát megvesztegetni), sürgette a szultánt, hogy egyezzen ki Ausztriával és kössenek egy oroszellenes paktumot és hogy követelje a cártól a kabardok földjén levő erődjeik lerombolását. A szultán viszont nem akarta provokálni az oroszokat és 1767-ben leváltotta Szelimet. Helyére az idős Arszlán Girájt ültette vissza a trónra, aki még azelőtt meghalt, hogy a Krímre ért volna.

Második uralkodása[szerkesztés]

Mikor 1770-ben újból a kánság élére került már javában dúlt az orosz-török háború és az oszmánok képtelenek voltak megvédeni a saját és a krími tatárok területét. Látván az orosz fölényt, a besszarábiai és kubanyi nogájok felmondták a török és krími vazallusi függést és felajánlották szolgálataikat a cárnak. Szelim is kapott hasonló ajánlatot Pétervárról, de ő visszautasította a tárgyalásokat. Ezután 1771-ben Vaszilij Dolgorukij herceg vezetése alatt orosz sereg tört be a félszigetre, júniusban megfutamítottak egy hetvenezres tatár sereget és elfoglalták a perekopi erődöt. Utána Kaffa mellett győztek le kilencvenötezer tatárt és elfoglalták Arabat, Kercs, Jenikale és Balaklava erődjeit. A tatár klánokban, sőt a Giráj dinasztián belül is megerősödött az orosz orientáció és ennek köszönhetően a cári csapatok a bégek támogatásával gyorsan megszállták az egész kánságot. Nagy Katalin cárnő ígéretet tett, hogy maguk választhatnak kánt és kivívhatják függetlenségüket a Török Birodalomtól. Szelim látszólag kiegyezett az oroszokkal, de nem tett eleget a követelésüknek (nem adta túszul fiait). Mikor az orosz katonák körbevették a házát, megszökött és Törökországba menekült. Szelim 1786-ban halt meg a törökországi Vize városában.

Források[szerkesztés]

  • О. Гайворонский «Созвездие Гераев»
  • О. Гайворонский «Повелители двух материков» тома 1-2
  • Халим Гирай «Розовый куст ханов» (история крымских ханов)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Селим III Герай című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.


Előző uralkodó:
Kirim Giráj
Krími kán
17651767
Gerae-tamga.svg
Következő uralkodó:
Arszlán Giráj
Előző uralkodó:
II. Kaplan Giráj
Krími kán
17701771
Gerae-tamga.svg
Következő uralkodó:
Makszud Giráj