III. Iszlám Giráj krími kán
| III. Iszlám Giráj krími kán | |
 | |
| Született | 1604[1][2][3][4] Bahcsiszeráj |
| Elhunyt | 1654. június (49-50 évesen)[4] Bahcsiszeráj |
| Állampolgársága | Krími Tatár Kánság[4] |
| Szülei | I. Szelamet Giráj krími kán |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | kán |
| Halál oka | mérgezés[4] |
| Sírhelye | Bahcsiszeráj |
 | |
| III. Iszlám Giráj krími kán aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz III. Iszlám Giráj krími kán témájú médiaállományokat. | |
III. Iszlám Giráj (krími tatárul III İslâm Geray), (1604 – 1654 Július 10.,[5] Bahcsiszeráj) krími kán, a török szultán hűbérese.
Élete
[szerkesztés]Elődje testvére IV. Mehmed Giráj kán. 1644-ben ültette a török a káni trónra. Kortársai rendkívül kétszínű, könyörtelen és haszonleső embernek ismerték.
1648-ban hozzá folyamodott segítségért a lengyelek ellen Bohdan Hmelnickij zaporzsjei kozák hetman, amit ő megadott. 1649-ben pedig már személyesen vezette hordáit a hetman oldalán. Zbaraż ostrománál diadalmenetük megakadt. A vár felmentésére jött II. János Kázmér lengyel királyt, Zborównál elfogták, de kán fogadta személyesen sátrában és kijátszva kozák szövetségeseit megkötötte a zborówi békét.
Két év múlva újra csatlakozott a kozák–lengyel háborúhoz, de a beresteczkói ütközetben súlyos vereséget szenvedtek, s a csatában elvesztette testvérét Amuratot, valamint jeles murzáját Tuhaj-bejt, s ő maga is megsebesült. A kán kivonult a csatából, mire Hmelnickij utána vágtatott és könyörgött hozzá, hogy térjen vissza. Islam-Girej szörnyen dühös lett, hogy ezek után könyörögni mer hozzá a hetman, ezért elhurcolta. A fogságban Hmelnickij többször próbálta meg rávenni, hogy térjen vissza és mentsék fel az ostromlott kozák szekérvárat, de kán hajthatatlan maradt. Bár később mégis ráállt az újbóli szövetségre és folytatta a háborút a lengyelek ellen. A batohi csatában Hmelnickijjel megverte a lengyel-litván sereget, s nem sokkal ezután bekerítették a II. János Kázmért, de Islam-Girej ismét kijátszotta a kozákokat és egyezséget kötött a királlyal.
1654-ben az orosz-lengyel háború kitörése idején hunyt el, s testvérét Mehmedet a törökök visszahelyezték a káni méltóságba. Mehmed szövetségre lépett János Kázmérral, s a tatárok felégették Moszkvát.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Gemeinsame Normdatei (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország). (Hozzáférés: 2015. augusztus 13.)
- ↑ Faceted Application of Subject Terminology. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ MAK (lengyel nyelven)
- ↑ a b c d Мякотин, Венедикт Александрович. „Ислам-Гирей III” (orosz nyelven). Brockhaus and Efron Encyclopedic Dictionary. Volume XIII, 1894.
- ↑ Mykhailo Hrushevsʹkyi, History of Ukraine-Rus': The Cossack Age, 1626-1650, Canadian Institute of Ukrainian Studies Press, 2002. p. 322.
Források
[szerkesztés]- Henryk Sienkiewicz. Tűzzel-vassal
| Előző uralkodó: IV. Mehmed Giráj |
Következő uralkodó: IV. Mehmed Giráj |
.svg){kind=icon}