I. e. 418

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Évszázadok: i. e. 6. századi. e. 5. századi. e. 4. század

Évtizedek: i. e. 460-as éveki. e. 450-es éveki. e. 440-es éveki. e. 430-as éveki. e. 420-as éveki. e. 410-es éveki. e. 400-as éveki. e. 390-es éveki. e. 380-as éveki. e. 370-es éveki. e. 360-as évek

Évek: i. e. 423i. e. 422i. e. 421i. e. 420i. e. 419i. e. 418i. e. 417i. e. 416i. e. 415i. e. 414i. e. 413

Események[szerkesztés]

Görögország[szerkesztés]

  • II. Agisz spártai király erős sereggel Argosz ellen vonul, amelyet Athén a segített, de csata nélkül, önhatalmúlag békét köt velük. Emiatt otthon százezer drachmás büntetéssel és házának lerombolásával fenyegetik, amit úgy kerül el, hogy megígéri a határozottabb fellépést.
  • Argosz megtámadja Tegeát és II. Agisz a segítségére siet. Az első mantineiai csatában mindkét fél szövetségeseivel vesz részt, közel tízezer fővel és spártaiak döntő győzelmet aratnak. Az athéniak vezére, Lakhesz, elesik.
  • Az argoszi kormányzat demokráciáról oligarchiára változik, felbontják szövetségüket Athénnel és Spárta oldalára állnak.
  • Athén egyre inkább elszigetelődik, ezért Alkibiadész merész tervet javasol: foglalják el a szicíliai Szirakuszait, kényszerítsék az oldalukra Szicíliát és Karthágót és az így szerzett erőkkel kerekedjenek felül Spártán. Tervét az athéniak elfogadják.

Itália[szerkesztés]

  • Rómában a consuli jogkörű katonai tribunusok: Lucius Sergius Fidenas, Caius Servilius Axilla és Marcus Papirius Mugillanus. Dictatorrá választották Quintus Servilius Priscus Fidenast. A rómaiak ellentámadást intéznek az aequik ellen, i.e.418-415 között elfoglalják Labici, Vitellia és Bola városokat.

Születések[szerkesztés]

Halálozások[szerkesztés]

  • Lakhesz, athéni hadvezér (sz. kb. i.e. 475)

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 418 BC című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.