I. Nékó
| I. Nékó | |||||||
| Uralkodása | i. e. 672-i. e. 664 | ||||||
| Gyermekei | I. Pszammetik | ||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Nékó témájú médiaállományokat. | |||||||
I. Nékó (?, i. e. 7. század – Memphisz, i. e. 664) az Újasszír Birodalom alsó-egyiptomi vazallusaként Szaisz fejedelme volt, feltételezések szerint fáraói titulussal, i. e. 672-től i. e. 664-ig, a XXVI. dinasztia alapítója volt.[1]
Fia, I. Pszammetik volt az utódja.
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Assur-bán-apli asszír király I. e. 667-ben hadjáratot küldött Felső-Egyiptomba a núbiai Taharka fáraó ellen és Memphisznél legyőzte Taharkát, aki Thébába majd Napatába menekült, és soha többé nem látta viszont Egyiptom földjét. Assur-bán-apli elrendelte az ellenfél üldözését. Mielőtt erre sor került volna, a Nílus-delta hűbéresei (köztük Nékó is) fellázadtak, így a hadsereg inkább azokat verte le. A főkolomposokat a király színe előtt kivégeztették, kivéve Nékót, akit Assur-bán-apli megerősített posztján.
I. e. 664-ben elhunyt Taharka. Utóda, Tanutamon még ebben az évben indított rohamot Memphisz ellen, ahol legyőzte az egyiptomi asszír-vazallus szövetségesek seregét. (Nekó is itt halhatott meg.)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Vette koe van Farao gy moet weten". Dutch Pamphlets Online. Hozzáférés: 2019. december 26.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Bodo Hadenberg: Az emberiség krónikája. (1987, magyar fordítás 1991)