I. Msztyiszláv novgorodi fejedelem
| Msztyiszláv Izjaszlavics | |
 | |
| Novgorodi fejedelem | |
| Uralkodási ideje | |
| 1054 – 1067 | |
| Elődje | Izjaszláv Jaroszlavics |
| Utódja | Gleb Szvjatoszlavics |
| Polocki fejedelem | |
| Uralkodási ideje | |
| 1069 – 1069 | |
| Elődje | Vszeszláv Brjacsiszlavics |
| Utódja | Szvjatopolk Izjaszlavics |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Rurik-dinasztia |
| Született | ? |
| Elhunyt | 1069. |
| Édesapja | Izjaszláv Jaroszlavics |
| Testvére(i) |
|
| Gyermekei | Rosztyiszláv |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Msztyiszláv Izjaszlavics témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
I. Msztyiszláv Izjaszlavics (oroszul Мстислав Изяславич; ? – 1069) novgorodi (1054-1067) és polocki (1069) fejedelem.
Élete[szerkesztés]
Bölcs Jaroszláv 1054-es halálakor Izjaszláv novgorodi fejedelem lett a kijevi nagyfejedelem, Novgorod vezetőjévé pedig fiát, Msztyiszlavot tette meg.
1065-ben Vszeszlav Brjacsiszlavics polocki herceg (akinek mellékneve Látnok vagy Varázsló volt) hadat küldött a novgorodi fennhatóság alatt lévő Pszkov ellen, amit ostrom alatt tartott, de bevenni nem tudta. 1067-ben a Cserjoha folyónál legyőzte Msztyiszláv seregét, elfoglalta Novgorodot és a harcokban a város fele a lángok martalékává vált. Vszeszláv túszokat szedett és elvitte a Szófia-székesegyház harangját, valamint a novgorodi templomokból ikonokat és más kincseket zsákmányolt, melyekkel az általa épített polocki Szófia-székesegyházat kívánta felszerelni. Msztyiszláv Kijevbe menekült az apjához. Ezután a kijevi, csernyigovi és perejaszlavli fejedelmek együttesen legyőzték Vszeszlavot és Kijevben fiaival együtt bebörtönözték.
1068-ban Kijevben felkelés tört ki, Izjaszláv és Msztyiszláv kénytelen volt Lengyelországba menekülni. A lázadók kiszabadították és a trónra ültették Vszeszlávot. 1069-ben azonban Izjaszláv nagy sereggel visszatért és fiát küldte előre a városban rendet tenni. Msztyiszláv megbüntette a felkelés szervezőit, sokakat kivégeztetett vagy megvakíttatott. Apja ezután őt helyezte a Vszeszláv elmenekülésével megüresedő polocki fejedelmi székbe, ám néhány hónappal később meghalt.
Msztyiszláv feleségének neve nem ismert, egy fiáról adnak hírt a krónikák:
- Rosztyiszláv († 1093. október 1), Breszt fejedelme
További információk[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Войтович Леонтій. Ізяславичі. Турово-Пінські князі. Четвертинські. Сокольські // Князівські династії Східної Європи (кінець IX–початок XVI ст.): склад, суспільна і політична роль. Історико-генеалогічне дослідження.. – Львів: Інститут українознавства ім. І.Крип’якевича, 2000. – 649 с. – ISBN 966-02-1683-1 (укр.)
- Славянская энциклопедия. Киевская Русь – Московия: в 2 т. / Автор-составитель В. В. Богуславский. – М.: ОЛМА-ПРЕСС, 2001. – Т. 1. – 784 с. – 5000 экз. – ISBN 5-224-02249-5
- Рыжов К. Все монархи мира. Россия. – М.: Вече, 1998. – 640 с. – 16 000 экз. – ISBN 5-7838-0268-9
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Мстислав Изяславич (князь новгородский) című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.