Erdei ökörszemlepke

Erdei ökörszemlepke
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok;
Törzs:	Ízeltlábúak;
Osztály:	Rovarok;
Rend:	Lepkék;
Család:	Tarkalepkefélék;
Nem:	Hyponephele;
Tudományos név
	Hyponephele lycaon; von Rottemburg, 1775
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Erdei ökörszemlepke témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei ökörszemlepke témájú médiaállományokat és Erdei ökörszemlepke témájú kategóriát.

Az erdei ökörszemlepke (Hyponephele lycaon) a tarkalepkefélék családjába tartozó, Európától Közép-Ázsiáig elterjedt lepkefaj.

Megjelenése[szerkesztés]

Az erdei ökörszemlepke szárnyfesztávolsága 3,5-4,5 cm. A hím elülső szárnyai barnák, középen narancsos árnyalattal; csúcsán kis fekete, kerek petty látható. Az illatcsík igen keskeny és hosszú sávban húzódik a sejt alsó határa mentén. Az elülső szárny fonákja vörösesbarna, csúcsán nagyobb fekete szemfolt látható; de széle és a hátulsó szárny szürkésbarna.

A nőstény alapszíne világosabb, sárgásbarna, a szélének sávja fakó okkersárga; szélén nagy okkersárgás udvarban két nagyobb, kerek fekete folt található, néha a közepén kis fehér "pupillával". Az elülső szárny külső szegélye meredek, csak ritkán és alig homorú, hátsó szárnyának széle hullámos és nem erősen csipkés. Az elülső szárny fonákján vöröses-narancsos alapon két szemfolt (kivételesen az alsó hiányozhat) látszik, a felsőnek fehér pupillája is van. A hátsó szárny fonákja a nőstény esetében is szürkésbarna, rejtőszínű.

A szemfoltok mérete, illetve jelenléte változékony.

Petéje csonkakúp alakú, halványsárga színű, erősen bordázott.

Hernyója élénkzöld, hátvonala sötét, oldalt fehér vonalakkal és sárga oldalvonallal. Feje is zöld, két függőleges, vörösbarna "szemcsíkkal".

Hasonló fajok[szerkesztés]

A homoki ökörszemlepke, a nagy ökörszemlepke, a kis ökörszemlepke, esetleg a kis szénalepke hasonlíthat rá.

Elterjedése[szerkesztés]

Európában, valamint Nyugat- és Közép-Ázsiában honos. Északon egészen Finnország déli részéig hatol. Magyarországon korábban a hegy- és dombvidékeken sokfelé élt, de az ezredforduló után ismeretlen okokból szinte teljesen eltűnt. Jelenleg csak a Keleti-Bakonyban van bizonyított előfordulása, ezenkívül a közelmúltban még az Aggteleki-karszton is megfigyelték.

Életmódja[szerkesztés]

Tápanyagszegény, száraz, homokos-köves rétek, legelők, sziklalejtők, ritkás erdők lepkéje nagyjából 2000 méteres magasságig.

Az imágók Magyarországon július-augusztusban repülnek. A nőstények különböző füvek, perjefélék leveleire rakják petéiket, a talajhoz közel. A hernyó nem sokkal kikelése után hibernálódik, áttelel és a következő év tavaszán bebábozódik.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.