Huszty Dénes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Huszty Dénes
Született 1927
Elhunyt 1979. február 15.
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása gépészmérnök, akusztikus, feltaláló

Huszty Dénes (1927Budapest, 1979. február 15.) gépészmérnök, akusztikus.

Jelentősége[szerkesztés]

Huszty Dénes a magyarországi elektroakusztikai ipar egyik legjelentősebb alakja, a második világháború utáni Magyarországon az elektroakusztika egyik legjelentősebb szakmai vezetője, kutatója, szerzője és nemzetközileg is nagyra becsült szaktekintélye volt. Maradandót alkotott a tudományos kutatásban, a műszaki fejlesztésben, a szakmához kapcsolódó gyártástechnológiában és gyártásban, a hírközlésben és stúdiótechnikában, a nemzetközi és hazai szabványosításban, az elektroakusztika menedzselésében és üzletpolitikájában.

Életpályája[szerkesztés]

1949-ben lépett be az ORION gyárba. 1950-ben a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Gépészmérnöki Karának B (villamos) tagozatán szerzett oklevelet. Az ORION-nál hangsugárzók fejlesztésén dolgozott, közben pedig 1951-53 között a BME Híradástechnikai Tanszékének Akusztikai csoportjánál mellékállásban ipari szakértőként foglalkoztatták. Az ORION gyárnál munkássága alatt a hangsugárzó-gyártás kapacitása megnégyszereződött. 1954-től a gyártás megszervezése után ismét a gyártmányfejlesztési részleghez került, ahol megszervezte és irányította az Akusztikai Kutatólaboratóriumot. A Laboratórium vezetésével munkatársaival 10 új szabadalmat nyújtott be és új hangsugárzók sorozatgyártását kezdte meg.

1957 és 1961 között a Vadásztölténygyárban széles sávú hangszórók tervezésén dolgozott. Ekkor szabadalmai (mechanikai keresztező létrehozása papírmembrán sávozással, nemcsak a hangszórók alkatrészeire, hanem a gyártáshoz és a vizsgálathoz kapcsolódó eszközökre is kiterjedtek (például légrésindukció eloszlásmérő, Ba-Fe mágnesmérő készülék, hangszóró mérőtorony stb.).

1962 januárjától az Elektroakusztikai Gyárban dolgozott, 1964-ben vezetésével elkezdődött a kísérleti membrángyártás és az Elektroakusztikai Kutatólaboratórium létrehozása. Tekintettel arra, hogy a kísérleti membrángyártáshoz szükséges berendezéseket nem lehetett megvásárolni, két gépész munkatársával megtervezték a gyártósor gépeit (például kúpos örlő-, anyagfeloldó-, merítő-, víztelenítő-, szárító berendezéseket), valamint a mérőeszközöket. A kísérleti üzem, amelynek célja az ipari sorozatgyártás feltételeinek megteremtése, 1968-ban létrejött. A kísérleti üzem gyártókapacitása évi 60-80 ezer membrán volt.

1963-ban két hónapot, majd 1964-ben ismét Bulgáriába látogatott, ahol a tanácsadóként a bolgár hangszóró- és elektroakusztikai ipar rekonstrukciójában nyújtott segítséget. Ottani munkatársaival a hangszórók nemlineáris torzítását vizsgálta, és megmutatta a korábban elterjedt minősítési módszerek korlátait.

1965-ben az Elektroakusztikai Gyár és a Magyar Rádió megállapodása értelmében 1968-ig a Magyar Rádió Műszaki Fejlesztési Osztályát is vezette. 1968-tól az Elektroakusztikai Gyár hirtelen fejlődése eredményeképpen az Elektroakusztikai Kutatólaboratórium beolvadt a gyártmányfejlesztési főosztályba, és új eszközök gyártása kezdődött meg (mikrofonok, fej- és fülhallgatók, hangszórók és hangsugárzók, passzív akusztikai elemek és a gyártmányokat hordozó bútor jellegű berendezések). Ebben az időszakban öt találmány kidolgozása fűződik nevéhez.

Az 1971-ben Budapesten megrendezett VII. Nemzetközi Akusztikai Kongresszuson 2 előadásban, meghívott előadóként vett részt, 1973-ban a Budapesti Akusztikai Konferencián az általa vezetett laboratórium 10 előadást tartott.

1974-ben bekövetkezett 1 éves betegállománya miatt nem vállalhatta a kutatás és gyártmányfejlesztés átfogó irányítását, így elhatározását tiszteletben tartva a gyár vezetése különválasztotta a gyártmányfejlesztési főosztályt és a kutatólaboratóriumot és utóbbi vezetését ismét Huszty Dénesre bízták.

A 30 éven át tartó gazdag szakmai tevékenység, amely az ORION Rádió és Villamossági Vállalattal, a VIDEOTON elődjével (Vadásztölténygyár), az Elektroakusztikai Gyárral (BEAG), a Magyar Rádióval, az (MTA) Akusztikai Kutató Laboratóriummal, és a Bolgár elektroakusztikai iparral kapcsolódott össze, 1979-ben szakadt meg, kandidátusi értekezését már nem tudta befejezni.

Munkássága valamennyi gyártónál megalapozta a hangszórók és hangsugárzók tömeggyártását. A 70-es évek elején Magyarországon évente mintegy 1,3 millió darab hangszórót gyártottak, elsősorban az ő munkásságának eredményeként. A hangátvitel és az ahhoz kapcsolódó technológiai területeken közel 100 szabadalom bizonyítja mérnöki tehetségét. A nemzetközi szabványosításban ma is több élő, bevált kezdeményezését sikerült elfogadtatni. A stúdiótechnikai OIRT szabványosításnak elfogadott és elismert szaktekintélye volt.

A tudományos kutatásban iskolaalapító intenzív munkásságát 68 publikáció és 12 szabadalom bizonyítja. Az MTA Akusztikai Komplex Bizottságban, az OPAKFI-ban, a Híradástechnikai Tudományos Egyesületben az Audio Engineering Society-ben aktív szakmai és társadalmi tevékenységet fejtett ki. A számára életpályát jelentő akusztikus szakmát a fiatalok számára is vonzóvá igyekezett tenni. Munkásságát a Petzvál József-emlékérem és a Békésy Díj fémjelzi.

Szabadalmak[szerkesztés]

  • Eljárás mágneskör kengyelének kialakítására (1955), társszerzők: Blum T. Lun K. Pajer L.
  • 147.243 – Széles hangsávú hangszóró (1958)
  • 146.885 – Mágneses hangszóró (1958) 14 országban szabadalom
  • 148.045 – Eljárás oxid alapanyagú anizotróp BaFe permanens mágnesek előállítására (1958), társszerzők: Papp I. Kerpely K. Kerkay A.-né, 11 országban szabadalom
  • 149.274 – Mechanikai keresztezésű széles hangsávú hangszóró (1959), 12 országban szabadalom
  • 151.139 – Eljárás és mérőberendezés stacioner és kvázistacioner terek, különösen hangterek önműködő regisztrálására (1961)
  • 152.367 – Eljárás és berendezés kemény mágnesanyagok (különösen BaFe minőségű) üzemszerű, automatikus mérésére, valamint csomagolására (1961), társszerzők: Antal L., Bödő Z., Gaál D., Pesti I.
  • 165.514 – Kettősfalú könnyű hanggátló fal (1968), társszerzők: Illényi A., Varga A., 10 országban szabadalom
  • 159.124 – Hangsugárzó (1971), társszerző: Illényi A., 18 országban szabadalom
  • 163.253 – Hangsugárzó rendszer (1971), társszerzők: Illényi A., Magos G.-né, Szabados K., 11 országban szabadalom
  • 341.581 – Hangszínszabályozó áramkör (1972). társszerző: Szabados K., 11 országban szabadalom
  • 164.736 – Túlterhelés-védő és kijelző áramkör (1972), Társszerző: Seszták E., 8 országban szabadalom

Huszty Dénes Alapítvány[szerkesztés]

A Huszty Dénes Alapítványt 2001-ben alapították. Az akusztika és az elektroakusztika területén tevékenykedő fiatal szakemberek, felsőfokú tanulmányaikat éppen befejezők, vagy már végzett fiatalok olyan kiemelkedő eredményeit jutalmazza, amely hozzájárulást jelent az akusztika egyetemes fejlődéséhez.

Külső hivatkozások[szerkesztés]