Hugo Gyldén

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hugo Gyldén
Hugo Gyldén from Hildebrand Sveriges historia.jpg
Született 1841. május 29.[1][2]
Helsinki[1]
Elhunyt 1896. november 9. (55 évesen)[1][2]
Adolf Fredriks församling[1]
Állampolgársága svéd
Gyermekei Olof Gyldén
Szülei Nils Abraham Gyldén
Foglalkozása
Iskolái Helsinki Egyetem
Kitüntetései Cothenius Medal (1878)
Sírhely Norra Bregravningsplatsen[3][4]
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hugo Gyldén témájú médiaállományokat.

Johan August Hugo Gyldén [ejtsd: jülden] (Helsingfors, 1841. május 29.Stockholm, 1896. november 9.) svéd csillagász.

Élete[szerkesztés]

Dolgozott a pulkowai csillagdában, innen 1871-ben a stockholmi csillagvizsgáló igazgatójaként távozott. Főként a háborgási elmélet terén munkálkodott, ahol a számításoknak a bolygók intermediáris pályájának bevezetése által gyorsabb és biztosabb konvergenciát és nagyobb áttekinthetőséget igyekezett adni.

Művei[szerkesztés]

  • Untersuchungen über die Konstitution der Atmosphäre (Pétervár, 1866-68),
  • Studien auf dem Gebiet der Störungstheorie (u.o. 1871);
  • Recueil de tables contenant les développements numériquesa employer dans le calcul des perturbations des cometes (1877);
  • Die Grundlehren der Astronomie nach ihrer geschichtlichen Entwickelung (Lipcse, 1877);
  • Versuch einer mathematischen Theorie zur Erklärung des Lichtwechsels der veränderlichen Sterne (Helsingfors, 1879)
  • Undersöknning of theorien för himlakropparnes rörelser (1881)
  • Die intermediäre Bahn des Mondens (Acta mathematica 7:2)
  • Traité analytique des Orbites absolues des huit planetes principales. I. (1893).

Források[szerkesztés]

  1. ^ a b c d Bertil Lindblad, 2016. december 28., 13329, Issue 17 (1967-1969), J A Hugo Gyldén, 499
  2. ^ a b J A Hugo Gyldén
  3. Norra Begravningsplatsen: Kändisarna
  4. Gyldén, JOHAN AUGUST HUGO. SvenskaGravar. (Hozzáférés: 2017. március 7.)