Hugh Blair

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hugh Blair
Hugh Blair.jpg
Született 1718. április 7.
Edinburgh
Elhunyt 1800. december 27. (82 évesen)
Edinburgh
Nemzetisége skót
Foglalkozása pap, hittudós, szónok
Iskolái

Hugh Blair (Edinburgh, 1718. április 7. – Edinburgh, 1800. december 27.) skót pap, hittudós, szónok.

Élete, művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apja John Blair kereskedő volt, akinek a nagyapja, Robert Blair I. Károly angol király káplánja volt. 1730-ban kezdte meg az edinburghi egyetemet, 1739-ben végezte el, és kiadta a disszertációját, a De Fundamentis et Obligatione Legis Naturæ-t. 1741-ben kapta meg az engedélyt, hogy prédikálhasson; és még az év őszén Colossie presbiteriánus lelkésze lett, Lord Leven pártfogásának köszönhetően. 1743-ban vissztért Edinburgh-ba, más egyházak lelkésze lett. Végül 1758. június 15-én, a High Church-ben ( az anglikán egyház a római katolikushoz legközelebb álló irányzata ) megtalálta az egyházat, amit keresett. A városi tanács 1780 novemberében az egyetem retorikatanárává nevezte ki, évi 70 font kegydíjjal. Itt tartotta az előadásokat, amik, a prédikációival, az egyik legnépszerűbb egyházi íróvá tették. Az előadásokból, amiket 1783-ban adtak ki, amikor lemondott a professzori állásról, kiderül, hogy Blair mit köszönhet Adam Smith 1748 és 51 közötti szónoklattani előadásainak. Blair úgy érezte, hogy a próza egy-két formája sokkal költőibb, mint a versek, innen, hogy olyan lelkesen védte az ossziáni eposzokat, és bátorította Macphersont, hogy adja ki őket. Blair első prédikációs kötetét (1777), nagy lelkesedéssel fogadták, és III. György 1780-ban kétszáz fontos kegydíjat ajánlott meg neki.

Blair társadalmi téren is sikeres volt: a Poker Clubban ismerkedett meg Adam Smith-szel, Alexander Carlyle-lal, William Robertsonnal és David Hume-mal, akivel jó barátok lettek. Blair az unokahúgát, Catherine Bannatyne-t vette feleségül, egy fiuk és egy lányuk született. Blairt életrajzírói úgy jellemzik, mint hiú, pedáns embert, akinek mindig rendben volt az öltözéke.

Főbb művei: A Critical Dissertation on The Poems by Ossian ( 1763 ); Sermons ( 1777-80 ); Lectures on Rhetoric and Belles Letters ( 1783 ).

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Finlayson: Life of Hugh Blair.
  • R. M. Schmitz: Hugh Blair, Philological Quarterly 1927. július.