Ugrás a tartalomhoz

Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia (Hrvatska akademija znanosti i umjetnosti)

Alapítva1866.
SzékhelyZágráb
Presjednik (elnök)Velimir Neidhardt

Elhelyezkedése
Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia (Horvátország)
Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia
Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 48′ 33″, k. h. 15° 58′ 43″45.809167°N 15.978611°EKoordináták: é. sz. 45° 48′ 33″, k. h. 15° 58′ 43″45.809167°N 15.978611°E
A Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia témájú médiaállományokat.

Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia (horvátul: Hrvatska akademija znanosti i umjetnosti, rövidítve HAZU) a legfelsőbb tudományos intézmény Horvátországban.

A Horvát Tudományos és Művészeti Akadémiát Josip Juraj Strossmayer diakovári püspök védnöksége alatt alapították Jugoszláv Tudományos és Művészeti Akadémia (Jugoslavenska akademija znanosti i umjetnosti, rövidítve: JAZU) néven, mivel alapítója az egész délszláv régió központi tudományos és művészeti intézményévé kívánta tenni. Napjainkban fő célja a tudományos munka ösztönzése, szervezése, az elért eredmények alkalmazása, a művészeti és kulturális tevékenység fejlesztése, a horvát kulturális örökség terjesztése és világviszonylatban való érvényesítése, a tudományos kutatás és a művészi kreativitás eredményeinek publikálása, javaslattétel, illetve véleményezés a Horvátország számára különösen fontos területeken a tudomány és a művészeti élet előmozdítása érdekében.

Az akadémia kilenc osztályra oszlik; társadalomtudományok, matematikai, fizikai és kémiai tudományok, természettudományok, orvostudományok, filológiai tudományok, irodalom, képzőművészet, zeneművészet és zenetudomány, műszaki tudományok. Az Akadémia 1866-ban 16 rendes taggal kezdte meg tevékenységét, amelyek száma mára 160-ra nőtt. A rendes tagok mellett tiszteletbeli, levelező vagy társult tagok is lehetnek.

Az alapító Strossmayer püspök mellszobra az akadémián

Története

[szerkesztés]

Az intézményt 1861. április 29-én alapították Zágrábban a horvát parlament, a szábor határozatával Jugoszláv Tudományos és Művészeti Akadémia néven.[1] Josip Juraj Strossmayer püspök, aki a 19. századi horvát nemzeti újjászületés idején a horvát felsőoktatás és tudományos élet felvirágoztatásának nagyhatású szószólója volt, erre a célra pénzalapot hozott létre, és 1860. december 10-én ötvenezer forint anyagi hozzájárulás kíséretében beadványt nyújtott be Horvátország akkori bánjának, Josip Šokčevićnek.[1] Példáját hamarosan egész Horvátország követte. Az újonnan megválasztott horvát parlament 1861. április 15-én egyhangúlag elfogadta és védnöksége alá helyezte Strossmayer javaslatát a Tudományos Akadémia létrehozására. Ezután elfogadták az akadémia alapszabályát törvényjavaslat formájában elküldték a királynak, amely csak 1863. augusztus 7-én erősítette meg azt azzal a kéréssel, hogy a bécsi politikai tényezők sajátos érdekei miatt a szövegben bizonyos kifejezéseket módosítsanak. Az 1865-ben újonnan megválasztott parlament felülvizsgálta a szabályzatot, de a király a Jugoszláv Tudományos és Művészeti Akadémia nagymértékben módosított szabályzatát csak 1866. március 4-én hagyta jóvá.[1] Közvetlenül ezután az uralkodó megerősítette az Akadémia első 14 rendes tagját. Ez az alapszabály a második világháború kezdetéig változatlan maradt.[1]

Az akadémia épülete az 1890-es években

Az 1866. július 26-i ülésen a tagok elfogadták az eljárási szabályzatot, és védnöküknek Josip Juraj Strossmayert, első elnöküknek pedig Franjo Rački kanonokot és történészt választották. Három osztályt hoztak létre: a történeti-filológiai, filozófiai-jogi és a matematikai-természeti osztályt. Az akadémia főtitkárává Đuro Daničićot választották.[1]

A gyarapodó alapnak köszönhetően 1919 óta működik művészeti osztály, a könyvtár és levéltár, ahol különösen értékes a glagolita kéziratgyűjtemény, mely a világon a legnagyobbak közé tartozik. Strossmayer püspök ajándékának köszönhetően az akadémia Zrínyi téri épületében 1884-ben megnyílt a Strossmayer Régi Mesterek Galériája, mely 256 műalkotást tartalmaz. Az akadémia 1867-től adja ki a „Rad” tudományos folyóiratot. 1882-ben az akadémia egyes tudományos osztályai saját folyóiratokat kezdtek nyomtatni. 1887-ben az akadémia kiadta az első évkönyvet, valamint számos egyéb történelmi és néprajzi kiadványt.[1]

Az akadémia 1941 és 1945 között Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia néven működött, majd visszakapta régi nevét. 1991-től ismét Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia a hivatalos neve.

Tagsága

[szerkesztés]

Az akadémia tagjai tiszteletbeli, rendes és levelező tagok, valamint a társult tagok. Az akadémia 1866-ban indult 16 teljes jogú taggal, ma már 160 tagja lehet, bár ezt a számot még soha nem érte el. 2022. január 1-jén 123 rendes tagja volt.[2]

  • Rendes taggá választható az a tudós vagy művész, aki a Horvát Köztársaság állampolgára, akinek a tudomány vagy a művészet terén elért eredményeit és munkásságát általában magas értékük miatt elismerik.[2]
  • Tiszteletbeli tag lehet az a magánszemély, aki különösen elismert a tudomány és a művészetek fejlődésében és előmenetelében.[2]
  • Levelező taggá a főszabály szerint a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémiával valamilyen formában együttműködő kiemelkedő külföldi tudósokat és művészeket választják. Köztük sokan a tudomány és a művészet legmagasabb díjaival rendelkeznek. Legfeljebb 160 levelező tag lehet.[2]
  • Társult taggá a Horvát Köztársaságból általában fiatalabb tudósokat vagy művészeket választanak, számuk legfeljebb 100 fő lehet.[2]
Franjo Rački az akadémia első elnöke

Elnökei

[szerkesztés]
Az akadémia cégtáblája

Osztályai

[szerkesztés]
  • Társadalomtudományi Osztály
  • Matematikai, Fizikai és Kémiai Tudományok Osztálya
  • Természettudományi Osztály
  • Orvostudományi Osztály
  • Filológiai Tudományok Osztálya
  • Irodalmi Osztály
  • Képzőművészeti Osztály
  • Zenei és Zenetudományi Osztály
  • Műszaki Tudományok Osztálya[4]

Az akadémia kutatóintézetei

[szerkesztés]

Az Akadémiának Zágrábban és Zágrábon kívül is vannak tudományos kutatási és művészeti egységei, amelyek általában az egyes osztályok irányítása alá tartoznak. Vezetőiket az osztályok javaslatára a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia elnöksége nevezi ki. A tudományos kutatási egységek a következők: [5]

  • Történet- és Társadalomtudományi Intézet
  • Építészeti és Urbanisztikai Kabinet és Képzőművészeti Levéltár
  • Jog-, Politika- és Szociológiai Kabinet
  • Adria Intézet
  • Tudománytörténeti és Tudományfilozófiai Intézet
  • Madártani Intézet
  • Paleontológiai és Geológiai Intézet
  • Horvát Irodalom-, Színház- és Zenetörténeti Intézet
  • Nyelvtudományi Kutatóintézet
  • Immunológiai és Tumor Genetikai Intézet
  • Antropológiai Központ
Az akadémia belső tere
  • Közlekedési Intézet
  • Zárai Történettudományi Intézet (Zára)
  • Fiumei Történet- és Társadalomtudományi Intézet (Fiume)
  • Dubrovniki Történettudományi Intézet (Dubrovnik)
  • Korrózió és Sótalanítás Kutatóintézet
  • Tudományos és Művészeti Kutatóintézet (Eszék)
  • Spliti Tudományos és Művészeti Intézet (Split)
  • Tudományos Kutató Intézet (Varasd)
  • Belovári Tudományos Kutató és Művészeti Intézet (Belovár)
  • Pozsegai Tudományos és Művészeti Intézet (Pozsega)
  • Tudományos Kutatóközpont (Vinkovce)
  • Vukovári Tudományos Kutató és Művészeti Intézet (Vukovár)
  • Tudományos és Művészeti Kutatóintézet (Kőrös)
  • Orvosbiológiai Tudományok Intézete, (Fiume)
  • Diakovári Tudományos és Művészeti Intézet (Diakovár)
  • Tudományos Kutató és Művészeti Művészeti Intézet (Nagygorica)
Jan de Cock alkotása a Strossmayer Régi Mesterek Galériában

Múzeumok és galériák

[szerkesztés]
  • Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia Gliptotékája
  • Grafikai kabinet
  • Horvát Építészeti Múzeum
  • Horvát Orvosi és Gyógyszerészeti Múzeum
  • Strossmayer Régi Mesterek Galériája
  • Baltazar Bogišić Múzeum és Gyűjtemény (Cavtat)
  • Maximilian Vanka Emlékgyűjtemény (Korčula)[5]

Egyéb belső egységek

[szerkesztés]
  • Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia Levéltára
  • Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia Könyvtára
  • Trsteno Arborétum
  • HAZU Alapítvány[5]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • HAZU-proj: Projekti. www.info.hazu.hr (Hozzáférés: 2022. február 21.)