Franjo Rački
| Franjo Rački | |
 | |
| Született | 1828. november 25.[1][2] Fužine[3][1] |
| Elhunyt | 1894. február 13. (65 évesen)[1][2] Zágráb[3][1] |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Bécsi Egyetem |
| Sírhelye | Mirogoj temető |
 | |
| Franjo Rački aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Franjo Rački témájú médiaállományokat. | |
Franjo Rački (Fužine (Fiume mellett), 1829. november 25. – Zágráb, 1894. február 13.) horvát történetíró és régiségtudós.
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Gimnáziumi tanulmányait Fiumében és Varasdon, a teológiaiakat Bécsben végezte. 1852-ben a zágrábi érseki papnevelő intézetben az egyháztörténelem és egyházjog tanára volt; 1857-től 1860-ig Rómába időzött, mint a római illír káptalan kanonoka; ezt az időt a vatikáni levéltár és könyvtár tanulmányozásával, különösen a délszlávok történetére vonatkozó források kutatásával töltötte, mely téren igen fontos eredményeket ért el. 1861-ben Rómából Zágrábba visszatérvén, zágrábi kanonok és 1866-ban a zágrábi délszláv akadémia elnöke lett. Különösen értékesek a délszlávok középkori történetére vonatkozó következő munkái: Viek i dielovanje Cirila i Metoda (Ciril és Metod kora és működése, 2 kötet, Zágráb, 1857-59); Pismo Slovjensko (A szláv irás, uo. 1861); Odlomke iz staroga zavjeta hrvatskoga za narodne dinastije (Töredékek a horvátok történetének legrégibb korából a nemzeti dinasztiák korában (uo. 1865); Töredékek a horvát államjogból (Bécs, 1861); Ociena starih izvora domaće poviestnice hrvatske és srbske (A horvát és szerb hazai történet régi kútforrásainak kritikai méltatása, 1865); Pokret na slovjenskom jugu XIV vieka i bogomile (Forrongás a déli szlávok közt a XIV. században és a bogomil eretnekek). 1865-ben kiadta Jagić társaságában a Vatikáni Apostoli Könyvtárban levő Assemani-evangélium hasonmását. Írt ezenkívül számtalan tanulmányt, ismertetést és bírálatot a Književnik című folyóiratba és a délszláv akadémia Rad és Starine című vállalataiba. Rački politikai téren is működött, mint lelkes és felvilágosodott horvát hazafi tevékeny részt vett a horvát országgyűlés munkálataiban, főképp a kiegyezési tárgyalásokban.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 4 Dalibor Brozović (1999). "Hrvatska enciklopedija". Horvát Enciklopédia (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute. Hozzáférés: 2024. augusztus 27..
- 1 2 "The Fine Art Archive". Hozzáférés: 2021. április 1..
- 1 2 Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Рачки Франьо, 2015. szeptember 28.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Rački. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X