Horváth János (mikrobiológus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a mikrobiológusról szól. Hasonló címmel lásd még: Horváth János (egyértelműsítő lap).
Horváth János
Született1910. április 18.[1][2]
Székelyudvarhely[1][2]
Elhunyt1970. augusztus 18. (60 évesen)[1][2]
Budapest[1][2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásamikrobiológus
SírhelyeGödöllő
Sablon • Wikidata • Segítség

Horváth János (Székelyudvarhely, 1910. április 18. – Budapest, 1970. augusztus 18.) magyar mikrobiológus, egyetemi tanár.

Élete[szerkesztés]

Tizenegy gyermeket nevelő családban született Székelyudvarhelyen, apja (†1947) tanító volt, később jogi végzettséget is szerzett, aminek birtokában tanfelügyelőként tevékenykedett. Ő maga az elemi iskoláit Székelykeresztúron végezte, majd 1929-ben Makón érettségizett.

Tanulmányai[szerkesztés]

Felsőbb tanulmányait a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Karán végezte, 1929–1934 között. 1934-ben természetrajzból középiskolai tanári diplomát, 1936-ban bölcsészdoktori, majd 1944-ben a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen, 1948-ban pedig a Debreceni Egyetemen magántanári képesítést szerzett.

Ösztöndíjasként, majd vendégkutatóként külföldön is tanult, illetve tevékenykedett: 1931-ben a Hamburgi Egyetem Trópusi Intézetében, 1937–1938 között a berlin-dahlemi Biológiai Intézetben, 1938-ben a Hallei Egyetem Összehasonlító Fiziológiai Intézetében, 1942–1943 között pedig a Göttingeni Egyetem Mikrobiológiai Intézetében.

Szakmai pályája[szerkesztés]

1930-tól 1936-ig a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Általános Állattani Intézetének gyakornokaként kezdett dolgozni, majd 1936–1941 között az intézet tanársegéde volt. 1941–1945 között a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Barlangkutató és Talajbiológiai Intézetéhez került díjtalan, majd havidíjas tanársegédként (1941–1945). 1945-ben a tihanyi Biológiai Kutató Intézetbe nevezték ki kísérleti adjunktusnak, majd 1949–1953 között az Intézet igazgatója, egy szervezeti átalakítást követően pedig egy évig a Mikrobiológiai Osztály vezetője lett.

1953-tól megbízottként az Agrártudományi Egyetem (ATE) Mezőgazdaság-tudományi Kar Mikrobiológiai Tanszékét is vezette, végleges kinevezését tanszékvezető egyetemi tanárrá 1955. február 20-án kapta meg. E tisztséget haláláig betöltötte, közben, 1957 és 1960 között a kar dékánhelyettese is volt. 1952-ben elnyerte a biológiai tudományok kandidátusa fokozatot, 1962-ben pedig a doktori fokozatot is.

1970. augusztus 18-án, Budapesten hunyt el; temetése 1970. augusztus 26-án volt Gödöllőn.

Kutatási területei[szerkesztés]

Elsősorban talajbiológiával foglalkozott, ezen belül a magyarországi talaj-mikrobiológiai kutatások elindítójának, úttörőjének számított. Elsősorban a talajlakó mikroszervezetek komplex kutatása és a Streptomycesek összehasonlító vizsgálata terén ért el nemzetközileg is újnak számító eredményeket. Tudományos tevékenységei közül kiemelkednek még a Kahlia simplex nevű talajlakó csillóssal végzett citogenetikai vizsgálatai is, melyek a szakaszos fejlődést igazolták. Ezzel kapcsolatos kutatási eredményei szovjet pályatársainak figyelmét is felkeltették, így azokat orosz nyelven a Szovjet Tudományos Akadémia is publikálta.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Kahlia simplex von. sp. alkata élettani megvilágításban. Egyetemi doktori értekezés (Szeged, 1934)
  • Mikrooperációs kísérletek a magdimorphismus jelentőségének megvilágítására. (Állattani Közlemények, 1939)
  • A véglények okozta talajkimerülés kérdése Alföldünk öntözőgazdálkodásával kapcsolatban. (Tisia, 1942–1943)
  • Beiträge zur Kenntnis des mikrobiellen Abbau von Pyridin. (Archiv für Mikrobiologie, 1944)
  • A talaj mikroszervezeteinek általános quantitativ és qualitativ kimutatási módszereinek értékelése. (Múzeumi Füzetek, 1944)
  • A talaj mikroszervezeteinek általános quantitativ és qualitativ értékelése. (Bp., 1944)
  • The Question of the Equality of Somatic and Germ Nuclei in Respect to Heredity. (Archiva Biologica Hungarica, 1947)
  • Microbiological Oxydation of Cholesterol with Azotobacter. Krámli Andrással. (Nature, 1947)
  • Experimentelle Hervorbringung mikronucleusloser Ciliaten. – Über Konjugation von Individuen mit kompletter Kerngarnitur und mikronucleusloser Tieren bei einer Bodenciliatenart. – Über mikrobiologische Umgestaltung von Sterinen. (Archiva Biologica Hungarica, 1948)
  • Microbiological Oxydation of Sterols. 1–2. Krámli Andrással. (Nature, 1948–1949)
  • Contributions to Studies on Soil Protoza of the Ciliata Group, with Special Regard to Their Adaptation to Soil Conditions. – Hereditary Tumour Formation in Amicronucletat Kahlia. (A Magyar Biológiai Kutató Intézet Évkönyve, 1949/50. Bp., 1950)
  • Vitalität ausserung einer mikronucleusloser Bodenciliaten in der vegetativen Fortpflanzung. (Österreichische Zoologische Zeitung, 1950)
  • Histamin Treatment and Streptococcus Pneumoniae Morbidity in the Guinea Pig. Beznák Aladárral, Kovách Arisztiddel. (Internationale Pharmacologie et Therapie, 1950)
  • Über mikrobiologische Umgestaltung von Sterinen. Krámli Andrással. Kísérletek Streptomycesek antibiotikus tulajdonsága és termőtalajaik közötti összefüggés felderítésére. Felföldy Lajossal, Szolnoki Jánossal. (Az MTA Tihanyi Biológiai Kutató Intézetének Évkönyve, 1951)
  • A teljesmagvú és mikronukleusz nélküli véglényszexualitás. (MTA Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1952)
  • A mikroorganizmusok átalakítása fokozatos kiválasztással. 1–2. (MTA Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1953–1954)
  • 25 éves a Tihanyi Biológiai Kutatóintézet. (Biológiai Közlemények, 1954)
  • Adatok a Streptomycesek festékképzéséhez szintetikus táptalajon egy antibiotikus Streptomyces fajjal végzett kísérlet alapján. Oroszlán Istvánnal. (Agrokémia és Talajtan, 1954)
  • Contribution to the Biology of Quantitative Changes in Antibiotic Production. (Acta Microbiologica, 1954)
  • Mikrobiológiai előadások. Egy. jegyz. (Bp.–Gödöllő, 1954, 2. kiadás 1955, 3. javított kiadás 1956)
  • Apparat zur Verbessung der Agarscheibtestmethode. (Acta Microbiologica, 1955)
  • A faj keletkezésének néhány kérdése a Streptomyceseknél. (Az ATE Agronómiai Kara kiadványai. Bp., 1957)
  • Effect of DNA on the Antibiotic Production of Streptomycetes. Buday Ferdinánddal. (Acta Biologica, 1958)
  • Mikrobiológia. Egyetemi tankönyv. (Bp., 1959; 2. javított és bővített kiadás 1962, 3. átdolgozott és bővített kiadás 1964)
  • Bevezetés az általános mikrobiológiába. Egyetemi tankönyv. (Bp., 1959)
  • New Contribution to Permanent Heterokaryosis of Streptomyces. – Über die Wirkung der Züchtunk in Streptomyces aureofaciens Kulturen auf die Antibiotikumproduktion einzelner Streptomyces-Arten. Buday Ferdinánddal. (Acta Microbiologica, 1959)
  • A nitrogénkötő baktériumok. – Az antibiotikumtermelő sugárgombák. (Magyarország kultúrflórája. Bp., 1960)
  • A talaj élete. (Élővilág, 1961)
  • Élet a talajban. Előadás-vezérfonal a TIT biológiai előadói számára. (Falusi füzetek. Bp., 1961)
  • Új utak a Streptomycesek genetikájában. Kand. értek. (Bp., 1961)
  • A Heparin hatása Streptomyceseken indukált mutációk gyakoriságára. Csaba Györggyel, Török Gáborral. (Biológiai Közlemények, 1962)
  • Növényvédelmi szakismeretek mikrobiológiai alapjai. Egy. jegyz. (Bp.–Gödöllő, 1966)
  • Bevezetés a növényvédelmi mikrobiológiába. Egy. jegyz. (Bp.–Gödöllő, 1969).

Források[szerkesztés]

  • Horváth János életrajza a Névpont.hu adatbázisában
  • A Földművelésügyi Minisztérium előterjesztése a Minisztertanácshoz Horváth János tanszékvezető egyetemi tanári kinevezése tárgyában. 1955. február 4. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, XIX-K-1-c-085, 001/16
  1. ↑ a b c d Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2021. november 10.)
  2. ↑ a b c d Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2022. július 31.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Horváth_János_(mikrobiológus)&oldid=25131433”