Ugrás a tartalomhoz

Horváth Gyula (közgazdász)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Horváth Gyula
Született1951. október 4.[1]
Kaposvár[1]
Elhunyt2015. szeptember 23. (63 évesen)[1]
Állampolgárságamagyar[1]
Foglalkozása
IskoláiPécsi Tudományegyetem (1970–1974)
Kitüntetései
SírhelyePécsi köztemető

SablonWikidataSegítség

Horváth Gyula (Kaposvár, 1951. október 4.2015. szeptember 23.) magyar közgazdász, egyetemi tanár. A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán oktatott. A Magyar Regionális Tudományi Társaság elnöke volt. A közgazdaságtudományok kandidátusa (1987), a Magyar Tudományos Akadémia doktora (1999),

Életpályája

[szerkesztés]

1970–1974 között a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának (PTE KTK) hallgatója volt. 1977-ben a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán egyetemi doktori címet szerzett. 1978-tól a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatóközpont (MTA RKK) tudományos segédmunkatársa, 1987-től tudományos munkatársa, 1991-től tudományos osztályvezetője, 1997–2011 között főigazgatója volt. 1989-ben Dániában volt tanulmányúton. 1991-ben és 1998-ban Olaszországban, 1992-ben az Egyesült Királyságban, 1993–1994 között Írországban tett tanulmányutat. 1997–2004 között a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlési képviselője; a Regionális Tudományos Bizottság tagja volt. 1999-ben a Magyar Tudományos Akadémia doktora lett. 2000-ben habilitált. 2002-től egyetemi tanár volt. 2002-ben a Kaposvári Egyetem díszdoktora lett. 2010-ben a Bolgár Földrajzi Társaság tiszteleti tagja lett. 2012-től a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja (MTA RKK) főigazgatója (2010-től igazgatója) volt. 2015-től a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának egyetemi tanára volt. 2015-től a Magyar Tudományos Akadémia KRTK RKI Dunántúli Tudományos Osztály tudományos tanácsadója volt.

Kutatási területe Európa regionális fejlődése és politikája.

Temetése a Pécsi Köztemetőben történt.

Családja

[szerkesztés]

Szülei: Horváth Gyula és Csek Mária voltak. 1978-ban házasságot kötött Sziráki Zsuzsannával. Három gyermekük született: Orsolya (1980), Dóra (1982) és Márton (1986).

Művei

[szerkesztés]
  • A regionális gazdaságszervezés fejlődése és intézményei (1989)
  • Régiók és városok az olasz modernizációban (szerkesztő; 1993)
  • Development Strategies in the Alpine-Adriatic Region (1993)
  • Régiók felemelkedése és hanyatlása (1997)
  • Európai regionális politika (1998)
  • Regions and Cities in the Global World (2000)
  • Regionális támogatáspolitika az Európai Unióban (2001)
  • Táj, település, régió (2002)
  • Régiók és települések versenyképessége (2006)
  • Regionális fejlődés és politika az átalakuló Oroszországban (2008)

Díjai

[szerkesztés]
  • Akadémiai Ifjúsági Díj (1978, 1982)
  • Baranya Megyei Közgyűlés Területfejlesztési Díja (1995)
  • Pro Régió-díj (1998)
  • Pécsi Akadémiai Bizottság Tudományos Díja (1998)
  • Széchenyi professzor ösztöndíj (1998-2001)
  • Pécs Város Milleniumi Díja (2000)
  • Miskolci Egyetem Pro Facultate Oeconomica Díja (2000)
  • Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Baranya Gazdaságáért Díja (2000)
  • Pécs Megyei Jogú Város Pro Communitate Díja (2001)
  • Akadémiai Díj (2001)
  • Széchenyi-díj (2005)
  • Debreceni Egyetemért Emlékérem (2005)
  • Román Regionális Tudományi Társaság Jubileumi Emléklapja (2011)
  • Magyar Regionális Tudományi Társaság, Regionális Tudományért Díj (2012)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2022. szeptember 7.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Ki kicsoda. A Magyar Tudományos Akadémia intézeteinek és támogatott kutatóhelyeinek kutatói. Szerkesztette: Haraszthy Ágnes és Tolnai Márton. Budapest, MTA Kutatás- és Szervezetelemző Intézet, 1992.
  • Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. ISBN 978-963-06-7919-0
  • Révai új lexikona X. (Hom–Kac). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-280-9