Ugrás a tartalomhoz

Homok

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Homok
Homoksivatag Marokkóban
Homoksivatag Marokkóban
Adatok
Képződés típusaüledékes
Képződés helyeextrabazinális
Szerkezetszemcsés
Szövetszemcsés laza
Vegyi összetételszilikátos
Ásványos összetételváltozó
Előforduláskontinentális, vízi, vulkáni
A Wikimédia Commons tartalmaz Homok témájú médiaállományokat.

A homok különféle kőzeteknek és ásványi anyagoknak apró szemű törmeléke, melyet a víz, jég vagy szél elhordott eredeti képződési helyétől és alkalmas helyen lerakott.

A talajmechanikai gyakorlatban szemnagyság szerinti talajmegnevezéskor homoknak nevezzük a 0,063–2 mm közötti szemcseméretű talajt.

Szemcseméret szerint

[szerkesztés]
Marosi homok kitermelése szivattyúzással

Van durva szemű és finom szemű homok. Egyike a legfinomabb szemű homoktípusoknak a magyar Alföldön igen fontos szerepet játszó futóhomok.

Anyaga szerint

[szerkesztés]

A homok anyaga igen sokféle lehet, de mivel a kvarc az összetett kőzetek ásványi elegyrészei között a legfontosabb szerepet játssza és legerősebben áll ellen a mállásnak, a törmelékek között a leggyakoribb és így a homoknak is legközönségesebb anyaga a kvarc.

Szerkezete

[szerkesztés]
Homok elektronmikroszkóp alatt
Homokszemcsék közelről

A homokszemek általában gömbölyűek, néha szögletesek, ritka esetben pedig apró, többé-kevésbé tökéletes kristályok.

Vulkáni homok

[szerkesztés]

A közönséges homoktól, mely mindig összetett kristályos kőzetek, esetleg pedig homokkövek elporlásának eredménye, megkülönböztetendő a vulkáni homok, mely csupa apró lávatörmelék vagy a lávát összetevő kristályok törmelékeiből áll és rendszerint csak működő vulkánok közelében található, gyakran hatalmas lerakódásokban. A vulkán kitörése alkalmával a kráterből szóródik ki és a levegőből rakódik le a szomszédos területre. A legfinomabb vulkáni homok a vulkáni hamu.

Földtörténeti előfordulása

[szerkesztés]

A homok általában az alluviális, diluviális és még a harmadkori rétegeknek képezi anyagát, vagyis fiatalabb képződményű; ritkán azonban régebb korú rétegeknek is alkotja anyagát, például a kréta-rendszerbelieknek, sőt a szilurban is fellelhető.

Felhasználása

[szerkesztés]

A kvarchomokot a következő területeken használják:

  • betonkészítéshez, kőműves és építési munkákhoz
  • polimer padló gyártásához
  • útburkolat kialakításához (csúszásgátló hatás)
  • műmárvány készítéséhez
  • tájrendezéshez
  • dekoratív vakolat készítéséhez
  • dekoratív elemként akváriumban, terráriumban, állatkertekben és kertépítéshez
  • játszótereken homokozókhoz