Hollywood első önkorlátozó szabálygyűjteménye

Hollywood első önkorlátozó szabálygyűjteménye vagy közkeletű nevén a Hays Code (Hays-szabályzat) 1934 és 1968 között volt érvényben.

Története

A kódexet Will H. Hays, a Motion Picture Producers and Distributors of America (MPPDA) elnöke után nevezték el, aki 1922 és 1945 között irányította a szervezetet.

1927-ben Will H. Hays javasolta a stúdióknak, hogy cenzúrázzák a filmeket. A leginkább, ami tilos és amire vigyázni kell néven ismert szabálygyűjtemény az Irving Thalberg vezette bizottság készítette el az Államok és más országok cenzorai által használt korlátozásokat és tiltásokat is belefogalmazva. .

A kódex meghatározta, hogy mely tartalmi elemek elfogadhatók vagy elfogadhatatlanok az amerikai közönség számára készülő filmekben. 1934 és 1954 között Joseph Breen volt a kódex fő felügyelője, aki Hays megbízásából ellenőrizte a szabályok betartását Hollywoodban.

Az Amerikai Filmproducerek és Forgalmazók Szövetsége (Motion Picture Producers and Distributors of America) 1930-ban ugyan elfogadta a szabályzatot,^[1] az első néhány évben azonban nem nagyon sikerült betartatni.^[1]^[2] 1934-től azonban szigorúan betartatták, és több mint harminc évig a stúdiók saját magukat cenzúrázták általa. Minden filmnek meg kellett szereznie a kód betartását bizonyító pecsétet (Production Code Seal of Approval).^[3]

A kódex befolyása a késői 1950-es évektől kezdett gyengülni, részben a televízió elterjedése, a külföldi filmek hatása, a határokat feszegető rendezők (például Otto Preminger) és a bírósági döntések (köztük az Amerikai Legfelsőbb Bíróságé) következtében. 1968-ban, a kódex évtizedekig tartó enyhülését követően, a MPAA korosztályos filmbesorolási rendszere váltotta fel.

Fő jellemzői

Morális korlátozások voltak a lényegi elemei: tiltotta a nyílt szexualitást, az erőszakos jeleneteket, a kábítószer-fogyasztást, a vallásellenes vagy társadalmilag provokatív tartalmakat, valamint a különböző csoportok ellenséges ábrázolását. A filmstúdiók önkéntesen kötelezték el magukat a kódex betartására, hogy elkerüljék a külső beavatkozást. E szabályok miatt a filmesek kreatív módszereket alkalmaztak a korlátozások kerülgetésére, például szimbólumokon és utalásokon keresztül kommunikáltak.

Az 1927-es javaslat szabályai

Az alábbiak nem szerepelhettek a filmekben:^[4]

Félreérthetetlen káromkodás, amely tartalmazza az alábbi szavakat: Isten, Úr, Jézus Krisztus (kivéve a megfelelő vallásos témájú, tiszteletteljes használatot), pokolfajzat, Úristen és minden más ezeket tartalmazó profán és vulgáris kifejezés
Bármilyen erkölcstelen vagy kétértelmű meztelenség, árnyképként sem; bármilyen kéjvágyó vagy erkölcstelen megjegyzés bármely szereplőről
Illegális kábítószer-kereskedelem
Bármilyen szexuális perverzióra való utalás
Nők elrablása prostitúcióra kényszerítés céljából
Prostitúció
Faji keveredés
Szexuális higiénia és nemi betegségek
Gyerekszülés, árnyképként sem
Gyerekek nemi szerve
Az Egyház kicsúfolása
Bármely nemzet, faj vagy világnézet szándékos megsértése

Az alábbi felsoroltak bemutatásánál különleges gonddal kellett eljárni annak érdekében, hogy a közönségességet és a kétértelműséget elkerüljék és a jó ízlést hangsúlyozzák:^[4]

Az amerikai zászló használata
Nemzeti kapcsolatok
Vallás és vallási szertartások
Gyújtogatás
Lőfegyverek használata
Lopás, rablás, páncélszekrény feltörése és vonatok, bányák és épületek felrobbantása
Brutális és bármilyen hátborzongató hatás
Bármilyen módszerrel történő gyilkosság technikája
A csempészés módszerei
Kínzási módszerek
Akasztás és villamosszékbe ültetés
Rokonszenv a bűnözők iránt
Közszereplőkhöz és közintézményekhez viszonyulás
Lázadást szító jelenet
Kegyetlenség gyerekekkel és állatokkal
Emberek és állatok megbélyegzése
Nők eladása, vagy bájaikat áruló nők bemutatása
Nemi erőszak, vagy annak kísérlete
Szüzesség elvesztése
Férfi és nő együtt az ágyban
Lányok szándékos elcsábítása
Házasélet gyakorlása
Sebészeti operációk
Kábítószerek használata
Címek és jelenetek, amelyeknek közük van az igazságszolgáltatáshoz vagy annak tisztségviselőihez
Szenvedélyes csókolózás, nemi gerjedelem

Jegyzetek

1 2 Doherty, Thomas Patrick (1999). Pre-Code Hollywood: Sex, Immorality, and Insurrection in American Cinema 1930–1934. New York: Columbia University Press. ISBN 0-231-11094-4, 2, 8. o.
↑ Black, Gregory D. (1996). Hollywood Censored: Morality Codes, Catholics, and the Movies. Cambridge University Press. ISBN 0-521-56592-8, 50-51. o.
↑ Doherty, Thomas: The Code Before Da Vinci. The Washington Post, 2006. május 20. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
1 2 Lewis, Jon (2000), Hollywood v. Hard Core: How the Struggle Over Censorship Saved the Modern Film Industry. New York University Press. ISBN 0-8147-5142-3.

Filmművészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Ez a filmművészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[doherty-1] 1 2 Doherty, Thomas Patrick (1999). Pre-Code Hollywood: Sex, Immorality, and Insurrection in American Cinema 1930–1934. New York: Columbia University Press. ISBN 0-231-11094-4, 2, 8. o.

[2] Black, Gregory D. (1996). Hollywood Censored: Morality Codes, Catholics, and the Movies. Cambridge University Press. ISBN 0-521-56592-8, 50-51. o.

[3] Doherty, Thomas: The Code Before Da Vinci. The Washington Post, 2006. május 20. (Hozzáférés: 2020. február 4.)

[lewis-4] 1 2 Lewis, Jon (2000), Hollywood v. Hard Core: How the Struggle Over Censorship Saved the Modern Film Industry. New York University Press. ISBN 0-8147-5142-3.

[1]

[2]

[3]

[4]