Holdcsomópontok

A holdcsomópontok a Hold pályájának az ekliptikával való kereszteződései.

Azt az ekliptikai metszéspontot, melyen áthaladva a Hold az ekliptika fölé jut, északi vagy felszálló csomópontnak nevezik. Egyéb nevek: sárkányfej, Rahu, anabibazon (a görög ἀναβολή — emelkedés + βασις — alap szavakból). Jele: ☊

Az ezzel szemben álló metszéspontot, amelyen áthaladva a Hold az ekliptika alá kerül, déli vagy leszálló csomópontnak nevezik. Egyéb nevek: sárkányfarok, Ketu, katabibazon (a görög καταβολή — esés + βασις — alap szavakból). Jele: ☋

A precesszió miatt a holdpálya csomói az ekliptika mentén mozognak, egy teljes kört 18,612958 év vagy 6798,3835 nap alatt megtéve (sárkányidőszak). A csomópontok a bolygómozgások irányával ellentétesen, az állatövi jegyek fokain visszafelé haladnak.

Azt az időintervallumot, amelyre a Holdnak van szüksége, hogy ugyanarra a (felszálló vagy leszálló) csomópontra jusson, sárkányhónapnak nevezzük, ez 27,2122204 nap. Analóg módon azt az időt, amelyre a Napnak van szüksége, hogy a holdpályának ugyanarra pontjára jusson az ekliptikán való haladásakor, sárkányévnek nevezzük, ami 346,620047 nap.

Napfogyatkozás és holdfogyatkozás csak akkor következhet be, amikor a Hold pályának valamelyik csomópontján halad át.

Források

• Dubravszky László Dr. - Eörssy János Dr.: A tradicionális asztrológia tankönyve (Bioenergetic 2001. 2. kiadás ISBN 963 934 318 8)
• Baktay Ervin: A csillagfejtés könyve (Szépirodalmi Könyvkiadó 1989. Reprint kiadás ISBN 963 153 783 8)

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Узлы_Луны című orosz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.