Hippursav
| Hippursav | |
| |
| IUPAC-név | Benzoilaminoecetsav |
| Más nevek | Hippursav, N-Benzoilglicin, Benzoil-glikokoll, Benzamidoecetsav |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 495-69-2 |
| PubChem | 464 |
| ChemSpider | 451 |
| EINECS-szám | 207-806-3 |
| DrugBank | DB16842 |
| KEGG | C01586 |
| ChEBI | 18089 |
| SMILES | O=C(O)CNC(C1=CC=CC=C1)=O |
| InChI | 1S/C9H9NO3/c11-8(12)6-10-9(13)7-4-2-1-3-5-7/h1-5H,6H2,(H,10,13)(H,11,12) |
| InChIKey | QIAFMBKCNZACKA-UHFFFAOYSA-N |
| Beilstein | 1073987 |
| UNII | TE0865N2ET |
| ChEMBL | CHEMBL461 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C9H9NO3 |
| Moláris tömeg | 179,17 g/mol |
| Olvadáspont | 187 - 188 °C |
| Forráspont | 240 °C (bomlik) |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | nincsenek veszélyességi szimbólumok[1] |
| R mondatok | nincs[1] |
| S mondatok | nincs[1] |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
A hippursav (görög hippos, ló, ouron, vizelet) szerves sav, amely főként a lovak és más növényevő állatok vizeletében található, de az emberből is naponta 1-2,5 g távozik a vizelettel.[2]
Bioszintézis
[szerkesztés]A hippursav állati sejtekben benzoesav és glicin reakciójából keletkezik.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Biztonsági adatlap (Merck) (németül)
- ↑ Römpp vegyészeti lexikon: Második kötet F–K. Szerk. Otto-Albrecht Neumüller–a magyar kiad. főszerk. Polinszky Károly. A 7. német kiadás alapján készült kiegészített magyar kiadás. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1982. 490. o. ISBN 963 10 3813 0
