Hipertermiás intraperitoneális kemoterápia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

 Az intraperitoneális hipertermiás kemoperfúzió (HIPEC vagy IPHC) a hipertermiás terápia egy fajtája, amelyet műtéttel kombinálva alkalmaznak előrehaladott hasi daganatok kezelésére.[1] Az eljárás során felmelegített rákellenes gyógyszereket juttatnak be, és rövid ideig keringetnek a hasüregben. A HIPEC során beadott kemoterápiás szerek általában a Mitomicin C és a ciszplatin.

Az eljárást általában rákműtétek után alkalmazzák, és magában foglalhatja az összes érintett peritoneális terület eltávolítását. A tapasztalatok szerint ez az eljárás különösen előnyös a petefészekrák bizonyos eseteiben.[2]

2020-ban még nem állt rendelkezésre elegendő bizonyíték az eljárás előnyeiről primer előrehaladott epiteliális petefészek-, petevezeték- vagy primer peritoneális karcinóma, visszatérő petefészekrák, peritoneális kolorektális karcinomatózis, gyomor-peritoneális karcinomatózis, rosszindulatú peritoneális mesothelioma vagy a nyálkás féregnyúlvány-daganatok esetén.[3]

A kezelés 8-10 órás is lehet, és jelentős szövődményekkel járhat.[4]

Mellkas esetén a HIPEC-eljárás megfelelője a hipertermiás intrathoracikus kemoterápia (HITOC).

Kemoterápiás szerek[szerkesztés]

Különféle kemoterápiákat alkalmaznak,[5] és nincs egyértelmű konszenzus arról, hogy milyen gyógyszereket kell alkalmazni. A Mitomicin C és az oxaliplatin a leggyakrabban használt szerek a vastag- és végbélrák kezelésére, míg a ciszplatint a petefészekrák kezelésére használják.[6]

Előzmények[szerkesztés]

1934-ben a New York-i Joe Vincent Meigs írt a petefészekrák daganateltávolító műtétről (citoreduktív műtét) a betegség makroszkopikus formájának csökkentése érdekében.[7] A 60-as és 70-es években ez az agresszív citoreduktív megközelítés kezdett egyre inkább elfogadottá vélni. Ez idő alatt Dr. Kent Griffith, a National Cancer Institute munkatársa a II. és III. stádiumú petefészekrákos betegek túlélési prognosztikai mutatóiról is beszámolt, megjegyezve, hogy sikerült jelentősen csökkenteni a maradék tumortömeg méretét (<1,6 cm), ami a túlélési esély növekedésével járt.[7] Az időközben elvégzett kísérletek kimutatták, hogy a hipertermia, valamint az intraperitoneális kemoterápia hatékony a rákos sejtek elpusztításában. Spratt és társai az 1980-as években a Kentucky állambeli Louisville Egyetemen ezeket a koncepciókat termikus transzfúziós infiltrációs rendszerben (TIFS) egyesítették, ami a felmelegített kemoterápiás szer bejuttatását jelentette kutyáknál a peritoneális térbe.[8]

Az első emberi TIFS-kísérlet 1979-ben történt, amikor hipertermiás kemoterápiát alkalmaztak lokálisan előrehaladott hasi rosszindulatú daganatnál.[9] Az 1980-as években végzett további vizsgálatok során a kemoterápiás szereket akár 30-szor nagyobb koncentrációban is beadták, mint a biztonságos intravénás adagolás esetén. Az 1980-as évek közepén és végén a Washingtoni Rákkutató Intézet munkatársa, dr. Paul Hendrick Sugarbaker végzett kísérleteket e téren: a gyomor-bélrendszeri rosszindulatú daganatok peritoneális disszeminációját kezelte ilyen eljárással, és beszámolt a túlélési esélyek növekedéséről.[10]

Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a citoredukció túlélési előnyökkel jár.[7] 1995-ben Sugarbaker a citoredukció lépésenkénti megközelítését dolgozta ki, így próbálva szabványosítani és optimalizálni ezt a folyamatot.[11]

A HIPEC technika továbbfejlesztése a többféle szállítási módok bevezetésével történt. A "Coliseum" technika, valamint a Sugarbaker által 1999-ben leírt hasonló eljárások során a felnyitott hasüregbe felmelegített kemoterápiás szereket juttattak. A nyitott műtéti eljárás előnyei közé tartozott, hogy a sebész közvetlen hozzáférést nyert a hasüreghez a hipertermiás szerek beadása során, így kényelmesen tudta kezelni a folyadékot és a műtéti területet, mialatt gyors és homogén gyógyszereloszlást lehetett biztosítani a kívánt hőmérsékleten. Ügyelni kellett arra, hogy a peritoneális felületek egyenlően legyenek kitéve a terápia teljes időtartama alatt, valamint el kellett kerülni a veszélyes felmelegedést vagy a normál szövetek túlzott kitettségét. Ezzel szemben, a zárt műtéti technika során a hasfal le van zárva a kemoterápiás infúzió előtt, így csökkentve a peritoneális felületek hőveszteségét. A két technika lehetséges előnyeinek ötvözése a félig nyitott módszer, amelyet Sugarbaker először 2005-ben alkalmazott, kifejlesztve egy új konténment eszközt, a Thompson retraktort. Ez utóbbi lehetővé teszi a hasi bőr széleinek víztömör megemelését. A közelmúltban megjelent új eljárás: CRS (cytoreductive surgery: citoredukciós műtét vagy kiterjesztett hasüregi műtét) + HIPEC csökkenti a beteget érő terhelést. 2016-ban dr. Lotti M. és csapata új technikát dolgozott ki: laparoszkópiával kombinált HIPEC (Laparoscopy-Enhanced HIPEC: LE-HIPEC), amelynél a hipertermiás kemoterápiát a hasi seb lezárása után alkalmazzák, és laparoszkópos módszerrel keverik a hasi tartalmat a perfúzió során.[12][13] Lotti M megkérdőjelezte azt az állítást, hogy a Coliseum technikával homogén hőeloszlást lehet elérni.[14][15] A Lotti M csapata által alkalmazott LE-HIPEC célja a zárt műtétes technikához képest jobb hőleadás és -megőrzés, valamint a perfúziós folyadék jobb keringetése (mint a nyitott műtétes technikánál).[16] A hagyományos zárt hasi technikával szemben a LE-HIPEC technika lehetővé teszi a sebész számára a hasüregek kinyitását, és a felmelegített perfúziós folyadék bevezetését. Emellett, lehetővé válik azoknak a korai intraabdominalis összenövéseknek a beazonosítása és felaprózása, amelyek akadályoznák a perfúziós folyadék keringését a szokásos zárt hasi perfúzió során. Egy további tanulmányban Lotti M és társai megállapították, hogy a CRS után a betegek 70%-ánál korai intraabdominalis tapadás jelentkezett röviddel a seb lezárása után.[17][18]

Az eljárás[szerkesztés]

Az infúzió során a kemoterápiás szer az intraperitoneális folyadékból a szövetközi térbe, a szövetekbe és a plazmába diffundál, hasonlóan a peritoneális dialízishez. A plazma-peritoneum gát megakadályozza a kemoterápiás szer szisztémás felszívódását a véráramba, ezáltal korlátozza a toxicitást és a mellékhatásokat. Bizonyos szereket, például a ciszplatint vagy a Mitomicin C-t 41-43 °C-ra felmelegítik a citotoxikus hatás fokozása érdekében.[19]

Anesztetikumok[szerkesztés]

A kutatók beszámoltak arról, hogy a célirányos terápia lehetővé teszi a folyadékterápia és a gyógyszerek egyéni beállítását, amellyel el lehet kerülni a túlzott folyadékhasználatot és a hemodinamikai instabilitást.[20]

Vitás kérdések[szerkesztés]

Bár potenciálisan gyógyító hatású, a kombinált CRS+HIPEC jelentős perioperatív morbiditással és mortalitással, valamint az életminőség rövid távú csökkenésével jár.[21] Az eljárással szemben szkeptikus szakemberek azzal érvelnek, hogy még nem volt olyan többközpontú, randomizált, 3. fázisú vizsgálat, amely a CRS+HIPEC-et a teljes citoredukcióval, illetve a szisztémás terápiával összehasonlította volna. Ezért ez a terápia nem felelt meg azoknak a tudományos követelményeknek, amelyek teljesítése esetén szabványos terápiás eljárásnak lehetne tekinteni. A CRS+HIPEC hívei azzal érvelnek, hogy eddig nem volt olyan szisztémás terápia, amely meghosszabbította volna a betegek túlélését peritoneális metasztázis esetén. A primer daganat után kialakuló peritoneális metasztázisok kezelése csak szisztémás terápiával nem hatékony, mivel az átlag túlélési idő kevesebb, mint 36 hónap.[22] A colorectalis eredetű peritoneális carcinomatosisos és CRS+HIPEC terápiával kezelt betegeknél legalább 5 évig nem újult ki a betegség, a teljes gyógyulási arány legalább 16%-os volt.[23]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. ↑ Esquivel, Jesus.szerk.: Vincent T. DeVita Jr.: Technology of Hyperthermic Intraperitoneal Chemotherapy in the United States, Europe, China, Japan and Korea, Cancer: Principles & Practice of Oncology—Annual Advances in Oncology, Volume 1. Lippincott Williams & Wilkins, 188–193. o. (2010). ISBN 978-1-4511-0314-4 
  2. ↑ Huo (2015. december 1.). „Hyperthermic intraperitoneal chemotherapy (HIPEC) and cytoreductive surgery (CRS) in ovarian cancer: A systematic review and meta-analysis.”. European Journal of Surgical Oncology 41 (12), 1578–89. o. DOI:10.1016/j.ejso.2015.08.172. PMID 26453145.  
  3. ↑ Auer (2020. március 1.). „Indications for hyperthermic intraperitoneal chemotherapy with cytoreductive surgery: a systematic review.”. European Journal of Cancer 127, 76–95. o. DOI:10.1016/j.ejca.2019.10.034. PMID 31986452.  
  4. ↑ UC HealthNews : HEALTH LINE: Heated
  5. ↑ Newton (2016. február 1.). „Cytoreductive surgery and hyperthermic intraperitoneal chemotherapy: a review of factors contributing to morbidity and mortality”. Journal of Gastrointestinal Oncology 7 (1), 99–111. o. DOI:10.3978/j.issn.2078-6891.2015.100. ISSN 2078-6891. PMID 26941988.  
  6. ↑ Morales-Soriano (2018. február 1.). „Current practice in cytoreductive surgery and HIPEC for metastatic peritoneal disease: Spanish multicentric survey”. European Journal of Surgical Oncology 44 (2), 228–236. o. DOI:10.1016/j.ejso.2017.11.012. ISSN 1532-2157. PMID 29242018.  
  7. ↑ a b c Neuwirth (2016. február 1.). „Then and now: cytoreductive surgery with hyperthermic intraperitoneal chemotherapy (HIPEC), a historical perspective”. Journal of Gastrointestinal Oncology 7 (1), 18–28. o. DOI:10.3978/j.issn.2078-6891.2015.106. ISSN 2078-6891. PMID 26941981.  
  8. ↑ Spratt (1980. február 1.). „Hyperthermic Peritoneal Perfusion System in Canines” (angol nyelven). Cancer Research 40 (2), 253–5. o. ISSN 0008-5472. PMID 7356508.  
  9. ↑ Spratt (1980. február 1.). „Clinical delivery system for intraperitoneal hyperthermic chemotherapy”. Cancer Research 40 (2), 256–260. o. ISSN 0008-5472. PMID 6766084.  
  10. ↑ Sugarbaker (1988. január 1.). „Surgical management of peritoneal carcinosis: diagnosis, prevention and treatment”. Langenbecks Archiv für Chirurgie 373 (3), 189–196. o. DOI:10.1007/bf01274232. ISSN 0023-8236. PMID 3288830.  
  11. ↑ Sugarbaker (1995. január 1.). „Peritonectomy procedures”. Annals of Surgery 221 (1), 29–42. o. DOI:10.1097/00000658-199501000-00004. ISSN 0003-4932. PMID 7826158.  
  12. ↑ Lotti (2016. április 25.). „Laparoscopic HIPEC: A bridge between open and closed-techniques”. Journal of Minimal Access Surgery 12 (1), 86–89. o. DOI:10.4103/0972-9941.158965. ISSN 0972-9941. PMID 26917929.  
  13. ↑ Lotti (2016. január 7.). „Laparoscopy-Enhanced Closed Abdomen Hyperthermic Intraperitoneal Chemotherapy”. Journal of Laparoendoscopic & Advanced Surgical Techniques Part B, Videoscopy. DOI:10.1089/vor.2015.0315.  
  14. ↑ Lotti: A Coliseum with frail foundations: a critical analysis of the state-o…. slideshare.net, 2017. június 15.
  15. ↑ Lotti (2017). „HIPEC and the necessary hyperthermia: do we still need the open abdomen?”. European Review for Medical and Pharmacological Sciences 21 (20), 4473–4475. o. PMID 29131272.  
  16. ↑ Lotti: the Laparoscopy-Enhanced HIPEC Concept. www.slideshare.net, 2016. szeptember 18.
  17. ↑ Lotti (2016. december 1.). „The Onset of Intra-Abdominal Adhesions During Closed-Abdomen Hyperthermic Intraperitoneal Chemotherapy”. Journal of Laparoendoscopic & Advanced Surgical Techniques 26 (12), 997–1002. o. DOI:10.1089/lap.2016.0396. PMID 27705085.  
  18. ↑ Lotti: Intra-abdominal adhesions are formed during closed-abdomen HIPEC. www.youtube.com, 2016. október 21.
  19. ↑ van Stein (2021. május 6.). „Hyperthermic Intraperitoneal Chemotherapy for Ovarian and Colorectal Cancer: A Review” (angol nyelven). JAMA Oncology 7 (8), 1231. o. DOI:10.1001/jamaoncol.2021.0580. ISSN 2374-2437.  
  20. ↑ Esteve-Pérez (2018. szeptember 14.). „Goal-directed therapy in cytoreductive surgery with hyperthermic intraperitoneal chemotherapy: a prospective observational study” (angol nyelven). Clinical and Translational Oncology 21 (4), 451–458. o. DOI:10.1007/s12094-018-1944-y. ISSN 1699-048X. PMID 30218305.  
  21. ↑ The Surgical Management of Peritoneal Carcinomatosis of Colorectal Origin | Cancer Network (angol nyelven). www.cancernetwork.com. [2018. június 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 22.)
  22. ↑ Wilber. „Surgeon performs controversial cancer surgery named after him”, Washington Post, 2012. november 25. (Hozzáférés: 2018. április 22.) (amerikai angol nyelvű) 
  23. ↑ Simkens (2017. június 30.). „Patient selection for cytoreductive surgery and HIPEC for the treatment of peritoneal metastases from colorectal cancer”. Cancer Management and Research 9, 259–266. o. DOI:10.2147/CMAR.S119569. PMID 28721098.  

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Hyperthermic intraperitoneal chemotherapy című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hipertermiás_intraperitoneális_kemoterápia&oldid=26909446”