Hipermnézia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Hipermnézia angolul hyperthymestic syndrome az önéletrajzi emlékek abnormálisan erős megléte a tudatban.[1] Az elnevezés feltehetően a görög mneme (memória) szóból származik, jelentése „túlemlékezés”. Egy 2005-ben, a Neurocase-ben megjelent Egy szokatlan önéletrajzi emlékezés esete című cikk szerint a hipermnézia főbb jellemzői:

  • az alany az átlagosnál jóval több időt tölt a múltjáról való töprengéssel,
  • átlagon felüli pontossággal képes előhívni részletes emlékeket.[2]

Képességek[szerkesztés]

A hipermnéziás emberek személyesen átélt emlékek rendkívül részletes előhívására képesek. A hipermnéziás embertől megkérdezhetünk egy dátumot, és leírja, milyen események történtek aznap, milyen idő volt, és sok más, triviálisnak tűnő részletet, amikre mások nem emlékeznének. Gyakran meg tudják mondani, a hét melyik napjára esett az adott dátum, de nem feltétlenül kalendárikus fejszámolók, mint az autisták sok esetben; az előhívás az egyén személyes „mentális naptárára" korlátozódik.[2] A mentális naptári asszociáció automatikusan és mániákusan működik. Ellentétben néhány egyénnel, akik átlagon felüli memóriával rendelkeznek, a hipermnéziás emberek nem hagyatkoznak különböző emlékezeti stratégiákra.

Esetek[szerkesztés]

Négy esetben állapítottak meg hipermnéziát.[3][4][5] A University of California kutatói – Elizabeth Parker, Larry Cahill és James McGaugh tanulmányozták egy nő, bizonyos "AJ" állapotát (aki később, 2008. május 9-én megjelent könyvében felfedte személyazonosságát, így ma már tudjuk, hogy a kérdéses „AJ” Jill Price, Los Angeles-i lakos[6]), akinek a memóriáját úgy jellemezték, mint „nonstop, kontrollálhatatlan, és automatikus”.[2] AJ 1974-ben, 8 éves korában alapvető változásokat vett észre a memóriájában. 1980-tól, úgy tűnik, élete minden egyes napjára képes emlékezni.

Miután a tanulmány megjelent 2006-ban a Neurocase című folyóiratban, több ember is jelentkezett, hogy rendelkeznek azzal a képességgel, mint Jill. Eddig két esetet nyilvánítottak hitelesnek: egy wisconsini embert, Brad Williamst,[7][8][9][10] és Rick Baron-t[11] Ohioból. A negyedik eset kiléte a nyilvánosság számára ismeretlen.[12]

Hasonló esetet dokumentált az orosz pszichológus, Alekszandr Romanovics Lurija, akinek könyve, az Egy mnemonista észjárása dokumentálta egy orosz fiatalember, Szolomon Seresevszkij esetét, aki csak akaratlagosan volt képes felejteni. Seresevszkij, vagyis a klasszikus esettanulmányok stílusában „S.”, állítólag visszatekintve képtelen volt elemezni az emlékeit és értelmezni azok tartalmát. Ez nyilvánvalóan nem azonos azzal, ami Jill Price-t gyötri, bár a két esetben egyértelműen közös az alapvető képtelenség arra, amit szokás szerint „általános felejtésnek” hívnak, amitől olyan tapasztalatok vagy problémák, amik nem köthetőek más eseményekhez, nem rögzülnek a hosszú távú memóriában, még akkor sem, ha korábban már kódolták őket. Solomon Seresevszkij ismert volt még egy másik érdekes képessége, a szinesztézia miatt. Különböző típusú szinesztéziákról számolt be. Lurija munkássága nagy hatással volt számos pszichológus és teológus memóriával kapcsolatos munkájára, a leghíresebb közülük Oliver Sacks.

További két hipermnéziás esetet rögzítettek még, melyek alanyai „fotografikus” memóriával rendelkeztek. Bár az első esetet az 1800-as években rögzítették, és kevés tudható a tárgyáról, sok tanulmány készült a második, egy fiatal angol lány esetéről, akinek fotografikus memóriája volt közel 18 éven át. Úgy gondolják, ez a magas IQ szintjével áll kapcsolatban, ami a MENSA szerint 191 volt.

Lásd még[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Hyperthymesia: Total Recall, Totally Overwhelming, Netcetera March 16, 2009. [2017. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 28.)
  2. a b c Parker ES, Cahill L, McGaugh JL (2006. February). „A case of unusual autobiographical remembering”. Neurocase 12 (1), 35–49. o. DOI:10.1080/13554790500473680. PMID 16517514.  
  3. Woman With Perfect Memory Baffles Scientists”, ABC News, 2006. március 20. 
  4. Woman's Long-Term Memory Astonishes Scientists. National Public Radio, 2006. április 20. (Part 2 includes "AJ" in her own words.)
  5. The man who remembers every moment of his life”, MiD DAY News, 2009. március 25. 
  6. Life: Remembering every day of your life|Page 2 | says, memory, brain, called, one - OCRegister.com. [2009. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 28.)
  7. Local "Memory Man" appears on Good Morning America”, WXOW ABC 19, 2008. január 15.. [2008. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. május 21.) 
  8. David Martin (cnn): Man's rare ability may unlock secret of memory. CNN. (Hozzáférés: 2008. május 19.)
  9. Associated Press: Amazing memory man never forgets. CNN. (Hozzáférés: 2008. február 23.)
  10. David S. Martin: Man's rare ability may unlock secret of memory. CNN. (Hozzáférés: 2008. május 16.)
  11. USAToday article on Rick Baron
  12. MRIs have identified the caudate nuclei and a part of the temporal lobe which stores facts, dates, and events