Hideglelős-kereszt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hideglelős-kereszt (Esztergom)
Hideglelőskereszt
Hideglelőskereszt
Helye Esztergom közigazgatási területén belül

A hideglelős-kereszt Esztergom és Pilismarót között, a 11-es főút fölött, a Hosszú-hegyen áll. Kevésbé ismert, régebbi nevei a járványkereszt vagy lázárkereszt.

Története[szerkesztés]

A keresztet 1784-ben emeltette Nagy Mihály esztergomi gazda a Hosszú-hegy tetején, a Duna fölé nyúló szakadék sziklájára. Ugyanez a Nagy Mihály állította a szentgyörgymezei Hunyadi utca kőkeresztjét egy évvel korábban. Nagy a keresztet azért készítette, mert családját elkerülte a dühöngő járvány. Az eredeti fakeresztet az időjárás tönkretette, helyébe Simor János esztergomi érsek Bécsben vaskeresztet készíttetett, amit 1871. május 3-án szentelt fel személyesen. 1906-ban a kőbányászat miatt a sziklaorom omladozni kezdett, ezért a veszélyes sziklaormot lebontották, a keresztet beljebb helyezték. Minden év májusában körmenet indult a kereszthez. A hideglelős nevet onnan kapta a szentgyörgymezeiektől, hogy mire a körmenet felért a hegycsúcsra, az emberek megizzadtak, és az erős Duna menti szélben megfáztak, „hideglelést” kaptak.

Közelében ered a Hideg-forrás.

A hozzá fűződő legenda[szerkesztés]

A helyi néphagyomány szerint aki a háromszor megkerüli keresztet térden csúszva az meggyógyul.

Galéria – Kilátás a kereszttől[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Esztergom 2000 Enciklopédia – Köztéri alkotások (2000)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Koordináták: é. sz. 47° 48′ 47″, k. h. 18° 49′ 15″