Hexogén
| Hexogén | |||
| |||
| |||
| |||
| IUPAC-név | 1,3,5-trinitro-1,3,5-triazaciklohexán | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 121-82-4 | ||
| PubChem | 8490 | ||
| ChemSpider | 8177 | ||
| EINECS-szám | 204-500-1 | ||
| ChEBI | 24556 | ||
| RTECS szám | XY9450000 | ||
| SMILES | C1N(CN(CN1[N+](=O)[O-])[N+](=O)[O-])[N+](=O)[O-] | ||
| InChIKey | XTFIVUDBNACUBN-UHFFFAOYSA-N | ||
| Gmelin | 985564 | ||
| UNII | W91SSV5831 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C3H6N6O6 | ||
| Moláris tömeg | 222,12 g/mol | ||
| Megjelenés | fehér, kristályos | ||
| Sűrűség | 1,82 g/cm³ | ||
| Olvadáspont | 205,5 °C | ||
| Robbanószerkémia | |||
| Ütésérzékenység | alacsony | ||
| Dörzsérzékenység | alacsony | ||
| Detonációsebesség | 8750 m/s | ||
| TNT-egyenérték | 1,60 | ||
| Oxigénegyenleg | -21,6% | ||
| Veszélyek | |||
| Öngyulladási hőmérséklet | 234 °C | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A hexogén (más néven ciklonit vagy RDX) robbanó nitramin, amelyet széles körben használnak az iparban és a hadászatban. Tiszta állapotban fehér, kristályos anyag. Stabil, könnyen tárolható, ugyanakkor egyike a legbrizánsabb robbanóanyagoknak. Önmagában ritkábban használják, többnyire robbanóanyag-keverékekben illetve gyutacsokban mint szekunder töltet szerepel. Ilyen keverék például a Hexotol (TNT-vel), a Torpex (TNT-vel és alumíniumporral), a Semtex (plasztifikáló anyagokkal és színezékekkel) valamint a Composition 4 vagy közismertebb nevén C4 (plasztifikáló anyagokkal). Emellett hexogén alapú a nukleáris fegyverek primer (kémiai) robbanótöltete is.
Tulajdonságai
[szerkesztés]Detonáció sebessége a használatban lévő robbanóanyagok között az egyik legnagyobb: 8750 m/s (1,76 g/cm³ sűrűség esetén). Legegyszerűbben hexametilén-tetraminból állítható elő min. 90 m/m%-os salétromsavval:
(CH2)6N4 + 4 HNO3 = (CH2-N-NO2)3 + 3 HCHO + NH4NO3
(90 m/m%-osnál hígabb salétromsav elbontja a hexametilén-tetramint és nem képez belőle hexogént.)
A reakcióelegyből vizes higítással csapható ki a termék, amely egy heterociklusos vegyület. Kémiai neve: 1,3,5-trinitro-1,3,5-triaza-ciklohexán. Szobahőmérsékleten nagyon stabil. Viszonylag érzéketlen, azaz meggyújtva erős fény kíséretében elég, de nem robban. Felrobbantani gyutacs segítségével lehet. Ebből a szempontból érzéketlenebb, mint a nitropenta (PETN), amit szintén gyakran alkalmaznak gyutacsokban szekunder töltetként.
Története
[szerkesztés]A hexogént elsőként az 1890-es években állították elő. Ekkor egy német kutató, (Hans Henning) még gyógyászati célokra szánta. Robbanó tulajdonsága egészen az 1920-as évekig ismeretlen volt. A második világháború alatt gyártásának volumene nagyságrendekkel nőtt, mivel katonai célú alkalmazása egyre szélesebb körben terjedt el. Mind a tengelyhatalmak, mind pedig a szövetségesek jelentős összegeket költöttek a hexogén gyártására és annak fejlesztésére.
