Hess-tétel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Hess-tétel, avagy a termokémia főtétele kimondja, hogy egy kémiai reakció során az entalpiaváltozás, illetőleg a reakcióhő nagysága kizárólag attól függ, hogy milyen minőségű és állapotú anyagokból milyen végtermékek keletkeznek.

Nem függ tehát a reakcióhő nagysága a részfolyamatok minőségétől és sorrendjétől, azaz hogy a reakció lassan vagy gyorsan megy végbe, vagy hogy milyen úton vezetjük le a reakciót (a kiindulási anyagokat milyen sorrendben adjuk egymáshoz), feltéve hogy a kívánt termékhez jutunk.

A tétel nevét Germain Hess svájciorosz kémikusról kapta.

A tétel következményei:

  • egy megfordítható kémiai reakcióban az oda- és visszaalakulás reakcióhőjének abszolút értéke megegyezik
  • a reakcióhőt nem csak megmérni, hanem ki is lehet számítani: a termékek anyagmennyiségekkel (együtthatókkal) szorzott képződéshőinek összegéből kivonjuk a kiindulási anyagok anyagmennyiségekkel (együtthatókkal) szorzott képződéshőinek összegét , vagy a reagensek együtthatókkal szorzott kötési energiáinak összegéből kivonjuk a termékek együtthatókkal szorzott kötési energiáinak összegét
  • a körfolyamatok részreakcióinak reakcióhőit összegezve zérust kapunk.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Villányi, Attila. Kémia 9. Általános kémia. Budapest: Műszaki Könyvkiadó (2015. április 9.). ISBN 978-963-16-4336-7