Heliodoxa branickii
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Heliodoxa branickii (Taczanowski, 1874) | ||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Heliodoxa branickii témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Heliodoxa branickii témájú kategóriát. |
A Heliodoxa branickii a madarak osztályának sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjébe és a kolibrifélék (Trochilidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése[szerkesztés]
A fajt Władysław Taczanowski lengyel zoológus írta le 1874-ben, a Lampraster nembe Lampraster branickii néven.[3]
Előfordulása[szerkesztés]
Az Andok-hegység keleti lábainál, Bolívia és Peru területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, lombhullató erdők, valamint ültetvények. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése[szerkesztés]
Testhossza 11–12 centiméter, a testtömege 5–6 gramm.[3]
Életmódja[szerkesztés]
Nektárral táplálkozik.[3]
Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]
Az elterjedési területe nagyon nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
Források[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
