Kioea
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
| Kihalt Kihalás ideje: A 19. század közepe       
| ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Chaetoptila angustipluma (Peale, 1848) | ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kioea témájú médiaállományokat és Kioea témájú kategóriát. |
A kioea vagy hawaii mézevő (Chaetoptila angustipluma) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe tartozó mohófélék (Mohoidae) családjába tartozó kihalt faj. A Chaetoptila nem egyetlen faja.
Elterjedése[szerkesztés]
A Hawaii-szigetek területén élt feltehetően trópusi erdőkben. A szigetcsoportból a legnagyobb szigeten, Hawaii szigetén élt, a Kīlauea-vulkán oldalán található erdőkben. 1978-ban Yosihiko H. Sinoto paleontológus Oahu szigetén fosszilis csontokra bukkant, amelyek e madártól származnak, így korábban feltehető, hogy korábban előfordult ott is, de mire az európaik megérkeztek a Hawaii-szigetekre, már csak Hawaii szigetén élt.
Megjelenése[szerkesztés]
Testhossza 33 centiméter volt. Testének felső része zöldesbarna színű volt, míg hasa piszkosfehér. Szeme körül sötét színű maszk volt láthat. A madár hawaii neve, a kioea hosszúlábút jelent.
Kihalása[szerkesztés]
1840-ben fedezték fel Charles Pickering és Titian Ramsay Peale, amerikai természetkutatók a fajt. 1859-ben gyűjtötték utoljára hitelesen a fajt, amikor James D. Mills madárgyűjtő begyűjtötte az utolsó ismert példányt Hilo közelében. Beszámolója szerint akkor még viszonylag gyakori faj volt a környékén, ennek ellenére később egyetlen példányt sem láttak belőle soha többet. Kihalásáról kevés információ van, feltehetően a szigetekre betelepített idegen madaraktól elkapott betegségek, és a betelepített állatok voltak. Bár a madár már az európaik megérkezésekor is visszaszorulóban levő faj volt. Csak négy múzeumi egyede ismert a fajból, melyek Cambridge, a Hawaii Bishop Múzeum, a Smithsonian Intézet (Washington D. C.) és az Amerikai Természettudományi Múzeum (New York) gyűjteményeiben vannak.
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Schmalfederhonigfresser című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. április 16.)
- A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. BirdLife International. (Hozzáférés: 2011. április 16.)
- Dieter Luther: Die ausgestorbenen Vögel der Welt. Westarp Wissenschaften, 1986, ISBN 3-89432-213-6.
